A mezőgazdasági termelők folytathatják a munkát, de számukra is fontos a felelős magatartás, az óvintézkedések betartása saját és mások egészségének a megóvása érdekében. Magyar Lóránd képviselő szerint lesznek problémák a vetőmag- és vegyszerellátással.

Egymásnak ellentmondó hírek terjednek a tavaszi mezőgazdasági kampánnyal kapcsolatosan. Egyes gazdák azt nyilatkozzák, hogy már túl vannak a szántáson és a vetésen, mások még mindig a vetőmaghiánnyal küzdenek. Románia sokáig arról volt híres, hogy nagyon sok élelmiszert exportált, igaz, ez a Ceauşescu-korszakban az ország lakosságának az „éheztetéséhez” vezetett, mert a termés nagyobb része külföldre került. Tény, hogy akkor minőségi vetőmagokat és mezőgazdasági termékeket állítottak elő az ország számtalan területén. Miután Románia az Európai Unió tagja lett, visszaesett a mezőgazdasági termelés, nagyon sok alapanyagot — de terményt is — külföldről szállítanak be az országba. A kukorica- és a napraforgó-vetőmagot Olaszországból, Spanyolországból, Franciaországból és az Egyesült Államokból hozzák, azaz hoznák, ha a világjárvány miatt nem lenne leállítva a szállítás. Óriási területeken nem sikerült elvetni a kukoricát és a napraforgót, ami nagy kiesést jelenthet majd az ellátásban. A Szatmár Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnél (APIA) lehet ugyan kérni, hogy engedélyezzék más kultúrák vetését, de nem biztos, hogy azokra a kultúrákra lesz majd felvásárlói igény, vagy ha igen, akkor abból származik-e majd annyi haszon, mint amennyi a kukoricából és a napraforgóból származott volna. Hasonló problémák adódhatnak a zöldségtermesztésben is, mivel a vetőmagok Hollandiából érkeznek, de nem fognak időben megérkezni, s könnyen meglehet, hogy az importból származó zöldségeket kell majd megvásárolniuk a fogyasztóknak a szokásosnál magasabb áron.

Szabó Ferenc kistermelő megpróbálta felvázolni, hogy milyen átalakulásokon megy át a mezőgazdaság. Régebben, amikor még a föld magántulajdonban volt, a legtöbb gazda saját terméséből tette el a vetőmagot. Ennek köszönhetően jöttek létre a tájjellegű fajták, amelyek generációkon keresztül megmaradtak, ismertekké váltak. A kollektivizálás idején, amikor tagosították a földeket, egyre kevesebb tájjellegű fajta maradt meg, de a vetőmagok biztosítása továbbra is megmaradt. Az elmúlt harminc év során az volt a jelszó, hogy nem lehet a hagyományos módon gazdálkodni, lépést kell tartani Európával, ezért a külföldről behozott vetőmagokat kell használni a szintén külföldről behozott technológiák alkalmazásával. Most úgy látszik, ez a módszer is csődöt mond, s nem lehet tudni, mi lesz a következő lépés.

Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja kérdésünkre elmondta, hogy lesznek problémák a vetőmag- és vegyszerellátással. Ma már nem lehet megtenni azt, hogy vetőmagként használják fel a tavalyi termés egy részét, mert a ma használt minőségi vetőmagból származó termés nem csíraképes. Ebben a pillanatban nem lehet átlátni, hogy milyen irányba halad idén a mezőgazdaság; ha mindenki megteszi a tőle telhetőt, és ha késéssel is, de elvégzi a dolgait, van remény, hogy ha nem is lesz rekordtermés, de nem marad megműveletlenül a föld.

Elek György