Állítólag a parlament két házának a mai közös ülésén napirendre kerül Klaus Iohannis államfő felfüggesztésének a megvitatása is. Nincsenek könnyű helyzetben a kormányzó pártok, mert ha nem tesznek lépéseket amiatt, mert az államfő nem írja alá Laura Codruţa Kövesinek, a DNA főügyészének a menesztését, azzal lesznek vádolhatók, hogy egy olyan államfőt hagynak tisztségében, aki figyelmen kívül hagyja az alkotmány előírásait. A főügyész pedig a SRI segítségével tovább folytathatja a kormánypolitikusok lejáratását. Ha ma felfüggesztik Iohannist, minden bizonnyal nagy népszerűségre fog szert tenni, és minden esélye meglesz rá, hogy megnyerje a jövő évi elnökválasztást. Iohannis minden bizonnyal jobban számíthat a Nyugat támogatására, mint Liviu Dragnea vagy a hibát hibára halmozó miniszterelnök asszony. Iohannis egyszerre nagy hazafi és európai, ortodoxbarát és liberális, az országát védő, de nem bevándorlásellenes, vagyis benne minden megtalálható. Dragnea nem az ország érdekeit védi, hanem saját bőrét és korrupt társaiét próbálja menteni. Számukra mindenki ellenség külföldön és mindenki ellenség itthon, aki nem az ő szekerüket tolja. Hogy mennyire nem az ország sorsa a fontos egyik fél számára sem, azt az bizonyítja, hogy folyamatosan vádaskodnak, folyamatosan arra figyelmeztetik egymást, hogy ha nem így, hanem úgy, akkor majd ők megmutatják. A román igazságszolgáltatás azt kellene megmutassa, hogy mennyire igazak vagy mennyire hamisak azok a vádak, amelyekkel kapcsolatosan nem születnek ítéletek, folyton halogatják az ügyek lezárását, s ha mégis születik ítélet egyik-másik eljárásban, az legtöbbször felmentés, de hamarosan elkezdődnek majd a sorozatos elévülések.
Az egyszerű állampolgár nem igazán érti ezeket a dolgokat. Annyira nagy és bonyolult már a labirintus, hogy nem könnyű kiutat találni. Ha sikerülne félreállítani Iohannist, és Dragnea valamelyik emberét beültetni a helyére, nem oldódnának meg a problémák. Nem a romániai választópolgárok döntésén múlik az, hogy milyen irányba tart ez az ország. Talán nem is a parlamentén. A szálak sokkal magasabb érdekek irányába ágaznak szét, ezek a szálak pedig úgy vannak összekapcsolódva, hogy valahonnan mozgathatók, irányíthatók. Bármennyire bonyolult ez a labirintus, valahonnan mégis átlátható. Nem véletlen, hogy mindig akkor kezd el vizsgálódni bizonyos személyek után a DNA, amikor ezek a személyek „rosszul szólnak” vagy „rosszul lépnek”.
Elek György