Gabriel Leş, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági, Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) igazgatója azokról a nehézségekről beszélt, amelyek megnehezítik az életjáradék és bérbeadás, valamint a földtulajdonosok támogatásának lehetőségeit.

— Sok olyan, főként idősebb földterület-tulajdonos van, aki életjáradék fejében bérbe adná területeit, de ezt csak azok tehetik, akik 2005-ben beléptek a rendszerbe — állítja Leş. — Ha a tulajdonos bérbe adta a területét, hektáronként 50 eurót, ha eladta, 100 euró támogatást kap évente. Valóban jó lenne most egy életjáradék-program, mert ezáltal kikerülnének a rendszerből az olyan gazdák, akik nem művelik a területeiket, s bérbe sem adják azokat, de támogatást kérnek, és ezáltal hátráltatják azokat is, akik fejlődni szeretnének, de nem tudnak bérbe venni vagy megvenni földterületeket. Ezek közül kerülnek ki azok a gazdák, akik azt sem tudják, hol van a területük, aztán a terepszemlén derül ki, hogy az illető parcella nem egyezik a térképen jelzett területtel, és emiatt sajnos több gazda vissza kellett, hogy fizesse visszamenőleg is a támogatást.

A változást jelenteni kell

— A másik gond az, hogy amennyiben a gazda megváltoztatja a nyilatkozatában szereplő mezőgazdasági kultúrát, tíz napon belül ezt be kell jelentse az APIA-nál — magyarázza az igazgató. — Sokan ezt nem teszik meg, és az ellenőrzéskor kiderül, hogy mondjuk, ahova úgy tervezte, búzát vet, oda kukorica került. A gazdáknak tudniuk kell, hogy minden kultúrának más a kódja, sőt szatellites teledetekcióval az Európai Unió bármely szakirodájából ellenőrizhetik a hőtérképek segítségével a földterületet, és az mindent elárul. Sajnos, elég sokan nem tartják be az agrárkörnyezet-gazdálkodási feltételeket. Fontos tudni, hogy öt évig ugyanabban a fizikai tömbben ugyanazt a területet kell karbantartani. Ez persze nem azt jelenti, hogy a legelőn minden fát, bokrot ki kell vágni, csak legyen rendbe téve. Ugyanakkor nem szabad műtrágyázni, és az is meg van szabva, hogy mennyi állati eredetű trágyát kell elszórni. A legnagyobb gond az, hogy az a gazda, akivel megkötjük a szerződést, nem tartja be a feltételeket, ezért vissza kell fizetni az évente hektáronként nyújtott 182 eurós támogatást. Oda kell figyelni az önfenntartó gazdaságok támogatására is, hiszen ebben az esetben az egyik pályázati feltétel az, hogy hároméves üzleti tervet kell készíteni. Ha közben változás történik, s azt nem jelenti be a gazda, büntetéssel számolhat.

Biogazdálkodás

— 2010-ben hirdették meg a 455-ös kiírást, ami a biogazdálkodók támogatását szolgálta — számolt be Leş. — Az elején nagy volt a lelkesedés, hiszen országos szinten kevesen pályáztak ugyanarra az éves keretösszegre, így jócskán lehetett bevételezni. Aztán a gazdák száma nőtt, és ezzel arányosan csökkent a támogatás is. A csapda az volt, hogy azoknak, akik beálltak ebbe a rendszerbe, két év átmeneti időszakot szabtak meg, a harmadik évben megkapták a biogazdálkodói igazolványt, utána viszont még öt évre el kellett kötelezniük magukat a környezetkímélő gazdálkodás mellett. Ezek olyan szigorú feltételek betartását jelentették, amelyeket hazai körülmények között — a felvásárlópiacot tekintve is — nehéz teljesíteni.

Elek György