„Ha valamit 800 esztendeje megépítettek, ha valamit 800 esztendőn át megőriztek, az azért van, mert Isten trónusára tekintünk innen, a földről” — hangsúlyozta Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület  püspöke vasárnap délután Ákoson, ahol felújítását követően — igaz, a járvány miatt több hónapos csúszással — felszentelték Erdély legnagyobb s több mint nyolc és fél évszázados, Árpád-kori monostortemplomát. A püspök a 103. Zsoltár 19–22. verseire építette ünnepi igehirdetését. „Hisszük, Uram, hogy Te is gyönyörködsz benne; nem nézted hibáinkat, botlásainkat, hanem megadtad, hogy újra otthona legyen istentiszteleteinknek. Ez a templom a Te méltóságodra szolgál. S ha valaki belép az ákosi templom kapuján, úgy érezheti, hogy a mennyország előcsarnokában van — életünk központi része az Istennel való találkozás, s eme találkozások legfőbb helyszíne a templom. De minden kiürült, lebontott, bezárt, felgyújtott, más célra használt templomért szakadjon meg a szívünk, mert Isten trónusa ellen követnek el gyalázatot” — fogalmazott. Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy ne csak a szánk áldja, ne csak az ünnepi óra legyen áldással teli, hanem mindig tudjuk áldani az Urat, mert a megújult templom a megújult szívről és a megújult feladatvégzésről szól.
Dobai Zoltán lelkipásztor bevallotta, hogy amikor három évvel ezelőtt elkezdődött a felújítás, picit megijedt, és Csűry püspök volt az, aki bátorította. „Hála Istennek elvégeztetett a munka, a felújítás elkészült — nagyon örülök, hogy most együtt lehetünk és együtt adhatunk hálát. Az elmúlt napokban folyamatosan bennem csengett egy szó: rendkívüli. Rendkívüli templomunk van, rendkívüli a helyzet, amelyben most hálát adunk, rendkívüli barátokat, segítőket, embereket tudhatunk magunk körül, rendkívüli az Istenünk. Nagyon hálásak vagyunk Istennek és mindenkinek, aki ebben a felújításban részt vállalt” — mondta meghatottságtól remegő hangon. Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: az ákosi templom nemcsak a királyhágómelléki egyházkerület egyik ékköve, hanem a magyar nemzet, művelődéstörténet egyik kiváló építménye is. Mint mondta, száz éve minden magyar határon túlivá vált, a határok ugyanis szétszabdalták az országot és a nemzetet, a határontúliság pedig identitásképező tényező lett. Az államtitkár szerint a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer és a történelmi magyar egyházak intézményrendszere mellett a politikai intézményrendszerre is szükség van. „Közösségeinket úgy kell megerősíteni, hogy bármi baj jöjjön is, közösségünk megállja a helyét, és ne szenvedjen csorbát. A Kárpát-medencében a határok jelen pillanatban újra lezárultak, de a nemzeti összetartozás éve a nemzeti szolidaritás éve is lett” — mondta, töretlen fejlődést kívánva a magyar közösségeknek.
Pataki Csaba megyei tanácselnök — „társmunkási” minőségében — felidézte, hogy Tóth Gézával közösen már 20 évvel ezelőtt forrásokat kerestek a felújításra. „Szatmár megye legrégebbi, ember keze nyomát viselő építménye az évszázadok alatt kibírt tatárt, törököt, németet, oroszt, minden nemzetet, amely erre járt, és úgy bírta ki, hogy mindig magyarul dicsérték benne az Urat. A felújítás során mindenki hozzátett egy apró követ, erősítvén a valóságos és a képzeletbeli falakat, és remélem, hogy 800 év elteltével is keresztény magyar emberek fognak magyarul szolgálni, imádkozni az ákosi református templomban” — fogalmazott.

Szabó Kinga Mária