A Spiru Haret Egyetem Szatmár megyei oktatóinál is vizsgálódik a DIICOT. Olyanok is oklevelet szerezhettek a felsőoktatási intézményben, akik sosem vettek részt az órákon.

A gyanú szerint szervezett bűnbandaként működött együtt a Spiru Haret Egyetem rektorhelyettese és több tanára: megfelelő anyagi fedezet ellenében olyan „egyetemisták” is diplomát szerezhettek, akik soha nem tették be a lábukat a felsőoktatási intézmény óráira. Hat személyt vettek őrizetbe a Spiru Haret Egyetemen elcsalt záróvizsgákkal és magiszteri vizsgákkal kapcsolatos ügyben — tájékoztatott a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT). Az ügyészek a hat gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását kérik.

A DIICOT összesen 76 házkutatást végzett az ügyben szerdán bukaresti, valamint Brassó, Beszterce-Naszód, Ilfov, Giurgiu, Călăraşi, Vaslui, Szatmár, Ialomiţa, Temes, Dâmboviţa, Botoşani, Kolozs és Maros megyei helyszíneken. A nyomozáshoz közel álló források szerint az egyetem egyik rektorhelyettesénél, bizonyos karok titkárainál, továbbá tanároknál és diákoknál is vizsgálódtak az ügyészek.

A gyanú szerint a rektorhelyettes a különféle vizsgatételekhez hozzáféréssel rendelkező alkalmazottak és vizsgáztató tanárok közbenjárásával, anyagi ellenszolgáltatás fejében előre eljuttatta a diákoknak a vizsgák és/vagy a záróvizsga és magiszteri vizsga tételeit, illetve kész államvizsga-dolgozatokat is „vásárolni” lehetett.

A fogaskerék egyébként rendkívül olajozottan működött: a rektorhelyettes, annak bizalmasai és a titkárok intéztek minden csalást, közbenjártak, hogy az oktatók időben megadják a vizsgákra készült tesztek kérdéseit és helyes válaszait, sőt, akár kész diplomamunkákat is, ugyanakkor nyomást gyakoroltak több oktatóra is, hogy átengedjenek hallgatókat az elmaradt vizsgáikon, hogy megszerezzék a szükséges kreditpontokat az egyetem folytatásához.

A licencvizsgán például, akik meg tudták és akarták fizetni az árát, azok megkapták az összes kérdést és választ előre, hogy megtanulhassák, sőt, sokan még erre sem vették a fáradtságot: lementették az adatokat a mobiltelefonjukra, ahonnan vizsga közben kikeresték a megfelelő válaszokat — a puskázásban pedig társak voltak a felügyelő tanárok is, hiszen egyiküket sem állították meg a csalásban. Olyan is történt, hogy az írásbeli vizsga közben a felvigyázók adták meg a helyes válaszokat a vizsgázóknak.

Az államvizsga, illetve a mesteri vizsga szóbeli részét is elcsalták sokan: a rektorhelyettes ugyanis kész dolgozatokat küldött elektronikus formában a hallgatóknak. A dolgozatokat azonban csak pár nappal a vizsga előtt kapták meg az egyetemisták, így felkészülni sem tudtak belőle, mégis sikeresen vizsgáztak.

Az ügyészek által folytatott nyomozás egyelőre a 2018/2019-es egyetemi évben elkövetett tettekre terjed ki, feltételezéseik szerint azonban ez a gyakorlat legalább 2012 óta tart. Állítólag olyan végzősei is vannak az egyetemnek, akik soha nem látogatták az órákat, és nem vettek részt személyesen a vizsgákon. Az ügyben többek között szervezett bűnözői csoport létrehozása, befolyással való üzérkedés, vesztegetés elfogadása, megvesztegetés, megvesztegetésben való bűnrészesség, titkos vagy nem nyilvános hivatali információk felfedése, hivatali visszaélés, közhivatalnok által elkövetett közokirat-hamisítás és befolyás megvásárlásának gyanújával zajlik kivizsgálás.