Több mint 570 ezer romániai lakos hal korai halált különböző rosszindulatú daganatos megbetegedések miatt. A tüdőrák vezető halálok, az esetek mintegy 20 százalékáért felelős.

A GLOBOCAN – Global Cancer Observatory nemzetközi rákregiszter szerint tavaly 83 ezer új rosszindulatú daganatos megbetegedést regisztráltak Romániában, és 50 ezerrel több lakos hunyt el rák miatt, mint a korábbi években. Az Egészségügyi Világszervezet égisze alatt működő adatbázis alapján a vezető halálok a tüdőrák, ami az esetek 20 százalékáért felelős, ezt követi a vastagbél- és a mellrák, majd sorrendben a prosztatarák, hólyagrák, gyomorrák, májrák, méhnyakrák, hasnyálmirigyrák és méhrák.

A szakemberek szerint idővel a rosszindulatú daganatok okozzák majd a legtöbb halálesetet, és gátat szabnak a várható élettartamnak. A jóslatok szerint 2040-re 27,5 millió új daganatos megbetegedést regisztrálnak világszerte, ami 62 százalékos növekedés 2018-hoz képest, amikor „csak” 18,1 millió új esetre derült fény, és 9,6 millió ember halálát okozta a betegség. Világszerte ötből egy férfi és ötből egy nő kell megküzdjön daganatos megbetegedéssel élete során, illetve nyolcból egy férfi, valamint tizenegyből egy nő pedig bele is fog halni a rákba. Az egészségügyi szakemberek azt is hozzáteszik, hogy Románia a jövőben továbbra is az egyik legérintettebb ország lesz rák szempontjából az Európai Unióban.

A tüdőrák a legagresszívabb

Az összes rákbetegség közül 2018-ban a tüdőrák és a mellrák fordult elő a legnagyobb arányban Romániában, az esetek 11,6 százalékát ez adta, majd a vastagbélrák következett 10,2 százalékkal. A tüdőrákos betegek 5 éves túlélési esélye ugyanakkor nagyon alacsony, mindössze 11 százalékos idehaza, míg például Ausztriában vagy Svédországban 20 százalék feletti.

Nem is csoda, hogy ilyen gyakori idehaza a tüdőrák, hiszen a statisztikák szerint a romániai lakosság több mint 30 százaléka dohányzik, a többségük pedig 26 és 35 év közötti. A dohányosok legalább napi egy csomag cigarettát szívnak el. Átlagosan a férfiak többet cigarettáznak (16 szál/nap) a nőknél (12 szál/nap), a cigarettázás gyakorisága pedig kisebb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében. A nem dohányzók több mint negyede (28 százaléka) régen dohányos volt. Az Egészségügyi Világszervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a tüdőrák legfontosabb kiváltó oka a dohányzás. A diagnosztizált személyek 80 százaléka dohányos.

Jelentős áttörések

Bár a rák évente emberek millióinak a halálát okozza, így egyike az emberiség előtt álló legnagyobb egészségügyi kihívásoknak, szerencsére a rosszindulatú daganatos megbetegedések megelőzésére, korai felismerésére és kezelésére irányuló tudományos fejlődés is szemmel látható. A tavalyi év Nobel-díjasai, James P. Allison és Hondzso Taszuku egy teljesen új rákterápiás elvet dolgoztak ki, melynek lényege az immunrendszer veleszületett daganatpusztító képességének a serkentése.

James P. Allison egy korábban már ismert fehérjét tanulmányozott, amely a fék szerepét tölti be az immunrendszerben. Felismerte, hogy a fék feloldásával felszabadítható az immunrendszer sejtjeinek a rákos sejtek megtámadására irányuló képessége, és ebből az alapgondolatból kiindulva a rákbetegek kezelésének forradalmian új megközelítését fejlesztette ki. Ezzel egy időben Hondzso Taszuku egy addig ismeretlen fehérjét fedezett fel az immunsejteken, majd behatóan vizsgálta a funkcióját, s ennek nyomán arra a felismerésre jutott, hogy az szintén fékként működik az immunrendszerben, ám hatásmechanizmusa az előbbiétől eltérő. A két szakember kulcsfontosságú felfedezései mérföldkövet jelentenek a rák elleni küzdelemben.

Bumbuluţ Krisztina