A nyugalomba vonult személyek száma lassan megközelíti az aktív lakosokét, öt éven belül pedig legalább félmillióval több dolgozó személyre lesz szüksége a román gazdaságnak.

Az elkövetkező öt évben félmillióval több dolgozóra lesz szükség a munkaerőpiacon, ezt viszont nem fogjuk tudni biztosítani hazai erőforrásokból — derült ki a Román Akadémia, a Costin C. Kiriţescu Országos Gazdasági Kutatóintézet és a KPMG tanácsadó cég közös kutatásából. A tanulmány szerint mintegy kétmillió személy nem dolgozik jelenleg Romániában, de ők nem is tanulnak tovább, nem vesznek részt átképzésen. A hazai nyugdíjasok száma olyan gyors ütemben nő, hogy nemsokára megközelíti az aktív lakosokét, ugyanakkor csökken a népesség is: 2030-ig akár kétmillióval is kevesebben lehetünk Romániában.

A kutatás egyúttal megdöntötte azt a mítoszt, amely szerint a szociális támogatásokat élvező lakosok visszautasítják a számukra felkínált munkalehetőségeket. Azokban a megyékben ugyanis, ahol aránylag magas a szociális segélyből élő családok száma, ott a munkahelykínálat is alacsony, míg ahol kevesebb a létminimumon élő, segélyt kapó család, ott a munkaerőpiac is gazdagabb, jóval több a munkalehetőség.

2005–2018 között több olyan szektor is volt, ahol folyamatosan nőtt a munkaerő-kereslet, egyre több a munkahely például az IT-ágazatban, a kiskereskedelemben, valamint a szálloda- és vendéglátóiparban, ezzel szemben a bányaiparban, az elektromos áramot, gázt, vizet, illetve hőenergiát szolgáltató területeken egyre kevesebb munkahelyet kínálnak. Az említett időszakban egyébként egyetlen év volt, amikor az új munkahelyek száma meghaladta a megszüntetett állásokét, 2015-ben.

A kutatás arra is rámutat, hogy az oktatási rendszer néhány kulcsfontosságú teljesítménymutatója szempontjából jócskán le vagyunk maradva, sőt, az utolsó helyeken állunk az Európai Unióban. A korai iskolaelhagyás tekintetében például Romániának 7,8 százalékkal magasabb az átlaga, mint az uniós (18,5%, illetve 10,7%), jóval kevesebb a 30–34 év közötti hazai diplomás is, 25,6 százalék az arányuk idehaza, míg az uniós átlag 39,1 százalék, a felnőttképzésekről pedig még szomorúbb szót ejteni: a hazai lakosságnak csupán az 1,2 százaléka vesz részt továbbképzéseken, míg az Unió lakosainak 10,8 százaléka.

Bumbuluţ Krisztina