Nagy felháborodást váltott ki azoknak a körében a pálinkaadó-emelést célzó kormánydöntés, akiket érint ez az intézkedés. Mint ismeretes, szeptembertől harmadával nő a pálinkaadó. Pálinkafőzéssel foglalkozó személyek véleménye felől érdeklődtünk augusztus 28-án.

Dohi Szabolcs Kőszegremetén gyümölcstermesztéssel foglalkozik, de működtet egy pálinkafőzőt is. Számokkal igyekezett bizonyítani, hogy az adó módosításával milyen hátrányok érik azokat, akik az általuk megtermesztett gyümölcsből pálinkát főznek, és emiatt milyen veszteség éri az államkasszát. — Eddig is rosszul mentek a dolgok — mutatott rá Dohi Szabolcs —, de ezután nem tudjuk, hogy mi lesz. Nagyon sok ember abból él, hogy aránylag magas kiadásokkal megtermeszti a gyümölcsöt, aminek csak egy nagyon jelentéktelen részét tudja eladni. Ha lenne is tárolási lehetőség, azt csak néhány hónapig használhatná, de a meghibásodott gyümölcsöt csak pálinkafőzésre lehet felhasználni, amit ha nem is tud értékesíteni, de hosszú ideig tárolhat. Jelen pillanatban egy kiló szilváért hetven-nyolcvan banit adnak a felvásárlók. Száz kilogramm szilvából hat-hét liter pálinkát lehet készíteni. Jelenleg Kőszegremetén egy liter pálinkáért tizenöt lejt kérnek, de kevés olyan esetről tudunk, hogy bárki is eladott volna nagyobb mennyiséget. A jelenlegi költségek mellett egy liter pálinka ára harminc lej kellene legyen ahhoz, hogy ne legyen ráfizetéses. Ha valaki gyümölcsből pálinkát akar főzni, száz liter pálinka után kétszázötven lejt kell fizetnie a pálinkafőzőben.

Érdekek

— A kormány nem a lakosság érdekeit képviseli, de az állami bevételeket sem növeli így, hiszen ezzel az eljárással ellehetetleníti a gyümölcstermesztők tevékenységét, ami oda fog vezetni, hogy nem lesz mit megadózni — mutat rá Dohi Szabolcs. — A probléma már akkor elkezdődött, amikor Románia tárgyalt az Európai Unióval a belépés feltételeiről, és nem tett különbséget a szeszfőzés és a hagyományos pálinka készítése között. Ez egy tudatos tévedés volt, ugyanis az akkori mezőgazdasági szaktárca vezetője egy nagy szeszfőzde tulajdonosa volt, akinek az volt az érdeke, hogy háttérbe szorítsa a kistermelőket. Most is az érdekek döntenek, amelyeket elég nehéz átlátni. Tény az, hogy ezzel a módszerrel nem lehet megállítani a szeszmaffiát, mert az sokkal magasabb szintről van irányítva. A szeszgyárak gabonából főzik a szeszt, száz kilogramm kukoricából például húsz-huszonöt liter százszázalékos szeszt lehet főzni. A szeszből készített olcsó italokkal semmiképpen sem tudják felvenni a versenyt a hagyományos pálinkakészítők. Más gyümölcstermesztőket és pálinkafőzőket is megkérdeztünk, akik valamennyien egyetértenek abban, hogy meg kell adóztatni azokat, akik pálinkát forgalmaznak, de különbséget kellene tenni a szeszgyártók és a hagyományos pálinkakészítők között. A pálinkakészítők azt tervezik, hogy ha a kormány nem talál elfogadható megoldást, tiltakozó megmozdulásokat szerveznek.

 Elek György