A törvényhozó testület sorra hagyta jóvá az ügyészségi vizsgálatok beindítását a képviselők és szenátorok esetében. Vannak viszont esetek, amikor a törvényhozó testület igyekszik betölteni az igazságszolgáltatás szerepét, dönteni kíván arról, hogy bűnös, avagy ártatlan valamelyik tagja. A mentelmi jogról szóló szavazás arról szól: elkezdhetik-e az ügyészek a kivizsgálást, vagy sem. Ha erre nemet mondanak a képviselők, szenátorok, annak a lehetőségét is kizárják, hogy a vizsgált politikus ártatlanságát bizonyíthassa. A mentelmi jog azt a célt szolgálja, hogy a képviselő zavartalanul tudja végezni a munkáját. Sokan úgy vélik, hogy a mentelmi jog a képviselők indokolatlan kiváltsága, ezért vitatott annak léte. Ha a parlament megszavazza, akkor a mentelmi jog felfüggeszthető. A mentelmi jog gyakorlását úgy is értelmezhetjük, hogy a törvényhozók menekülnek a törvény betartása elől. Az utóbbi hetekben olyan példák is kezdenek felszínre kerülni, hogy pártok képviselői és szenátorai megegyeznek, hogy kéz kezet mos alapon nem adják ki egymás embereit. Ez azt bizonyítja, hogy a törvény előtti egyenlőség a huszonegyedik századi Romániában az európai uniós és a NATO-tagság ellenére sem valóságos. Sokan abban reménykednek, hogy majd csak lejár ez a nagy számonkérési buzgalom, és minden megy tovább a maga medrében. A választott képviselők jogai tisztázottak, ez érthető, hiszen ők hozzák a törvényeket, nem világos viszont, hogy mit kapnak az általuk megválasztott képviselőktől a választók. A képviseleti demokráciában a választók megbízzák a képviselőt, hogy a parlamentben képviselje az érdekeiket. Több esetben előfordul, hogy a parlament elfogad egy törvényt, amit később, anélkül, hogy a választókkal egyeztetne, visszavon. A törvény viszont nem ad lehetőséget arra, hogy a választó visszahívja a képviselőjét, mert az nem azt tette, amire felhatalmazást kapott. A képviselők és a szenátorok megtehetik azt, hogy nem adják ki a politikai ellenfeleiket, hogy azok ellen elkezdődjön az ügyészségi eljárás, azért, hogy azok cserében védjék társukat, holott a megoldás az lenne, ha a korrupcióval vádolt képviselő vagy szenátor kérné mentelmi jogának felfüggesztését, hogy tisztázni tudja ártatlanságát, vagy vállalja tévedését, vétkét. A választók számára érthetetlennek tűnik, amikor rendszeresen azt hallják, azért nem tudjuk elérni a céljainkat, mert kevés képviselőnk és szenátorunk van. Markó Attila magának, hogy hosszú ideig Magyarországon éljen és ne vegyen részt a felsőház munkájában. Ő, nem tudni, milyen költségen, de Magyarországon várja az igazság eljövetelét, ahelyett, hogy azt törvényes módon Romániában vagy Strasbourgban keresné. Gyakori magyarázat, hogy a képviselők nem bíznak az igazságszolgáltatásban. Szép dolog. Akkor hogyan hihetnének az egyszerű emberek?

Elek György