Az egri gazdálkodók többségének nem sikerült jól az idei mezőgazdasági év, a saját maga is több kultúrával foglalkozó Dolhai Endre alpolgármester lapunknak nyilatkozva elmondta, termés és ár tekintetében gyenge évet zártak, a költségek sem térülnek meg.

Egri községben nagy hagyománya van a gazdálkodásnak, ezen belül is a gabona- és zöldségtermesztésnek, a betakarítás nagyrészt már befejeződött, csupán a kukorica kevesebb, mint 10 százaléka maradt még a szárán. „Hát sajnos nagyon alacsony az ára, a felvásárlók 40–50 banit adnak kilójáért, holott két évvel ezelőtt 1 és 1,2 lej között is adtak érte, frissen szedve 90 baniért vitték el nedvesen a mezőről. A mostani ár még a költségeket sem hozza ki, esetleg csak azoknak, akik saját földjüket művelik meg saját gépparkkal” — nyilatkozta Dolhai Endre alpolgármester, aki saját maga is gazdálkodik, de több lábon áll, vagyis nemcsak egy kultúrával foglalkozik.

Az elöljáró többek között a tavaly után az idén is egy hektáron termelt sütőtököt, ami igen jó befektetésnek bizonyult, a viszonteladók is keresték, és a nagybányai piacon is volt kereslet iránta. „A gazdálkodásban nagyon fontos dolog a piac, mert hiába termeli meg az ember, ha utána nincs hol eladnia, vagy nagyon sok idejét és energiáját felemészti a piackeresés” — jegyezte meg az alpolgármester, aki az idén kísérleti jelleggel dinnyével is próbálkozott, és amint elmondta, a kísérlet bejött, így jövőre nagyobb területen termeszt majd. Egriben az utóbbi időben elkezdtek a földieperrel is foglalkozni, sőt egy gazdálkodó 5 hektáron tököt termel a magja miatt, amelyre szerződést is kötött egy gyógyszergyárral.

A községben a kukorica mellett még a burgonyatermesztés számít fő mezőgazdasági foglalatosságnak, a kisebb háztáji gazdák mellett vannak, akik 2–10 hektár közötti területen is termelik ezt. „Az idén azonban a gazdák többsége egy eddig még ilyen nagy mértékben nem tapasztalt jelenséggel szembesült, ugyanis az enyhe tél miatt nem pusztultak el a kártevők, konkrétan a drótféreg nagy károkat okozott a termésben, a krumpli nagy része lyukas lett, így eladhatatlan. Máskor is voltak hibás gumók, de ennyi nem, a termés nagy részét én is a jószágokkal etetem fel” — nyilatkozta Dolhai. Pedig a helyi gazdák az utóbbi években sokat fektettek be a krumplitermesztésbe, kutakat fúrtak, öntözőberendezéseket alakítottak ki, a csepegtető rendszer mellett mostanság az öntöződobot is hatékonyan használják.

A burgonya mellett a káposzta és a karfiol termesztése még jellemző Egrire, utóbbi tekintetében a község élenjáró a megyében. A karfiol mintegy tíz esztendeje lett „felkapott” zöldségféle Egriben, mikor néhányan Magyarországról hazatérve az ott látottak és tanultak alapján kezdtek el foglalkozni vele. „A karfiol nagyon munkaigényes, de mint sok más zöldség esetében, itt sincs megoldva a szervezett értékesítés, a nagyobb tételben termelők Nagybányán tudják csak jobban értékesíteni, de kevesebb mennyiséget a szatmári piac is felvesz — jegyezte meg Dolhai, hozzátéve, hogy egyre nagyobb gondot jelent a napszámosok hiánya. — Közel van a város, az ottani nagyobb cégek úgymond felszippantják a munkaerőt, jelenleg a lakosság mintegy fele foglalkozik főállásban gazdálkodással, persze emellett minden portánál van kert is, ahol kicsiben termelik meg a háztartáshoz szükséges zöldségféléket. A gazdák száma egyébként évek óta csökkenő tendenciát mutat, sokan kiadják a földeket, így kevesebben nagyobb területeket művelnek meg.”

Mindent összevetve, Dolhai Endre szerint mezőgazdasági szempontból az egriek gyenge évet zártak, mind termés, mind ár tekintetében.

Romász János