A brit uniós kilépés „kérdések sorát” veti fel a gazdaság terén, ráadásul csak 13 hét van hátra az októberi EU-csúcsig, amikor megállapodásra kellene jutni a jövőbeli kapcsolatrendszerről.

Egyetértés van a felek között az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeli viszonyrendszer feltételeinek 80 százalékáról, a brit uniós kilépéssel kapcsolatosan fennmaradó kérdésekről viszont fel kell gyorsítani az egyeztetéseket — jelentette ki Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója pénteken Brüsszelben.

Barnier a bennmaradó tagállamok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácsülését követően elmondta, hogy Brüsszelnek és Londonnak mindenekelőtt az ír-északír határellenőrzés ügyében kell megegyezésre jutnia.

Kiemelte: a brit kormány javaslatait tartalmazó, belső konfliktusokat is okozó fehér könyv számos olyan elemet tartalmaz, amelyekről konstruktív párbeszédet lehet folytatni, több kérdésben azonban még mindig nincs előrelépés.

Mint mondta, a dokumentum „kérdések sorát” veti fel a gazdaság terén, meg kell vizsgálni, hogy a javaslatok működőképesek-e, az Európai Unió érdekeit szolgálják-e, illetve azt is, hogy összhangban vannak-e a huszonhetek által meghatározott irányelvekkel.

Végezetül figyelmeztetett, hogy mindössze 13 hét van hátra az októberi EU-csúcsig, amikor megállapodásra kellene jutni a jövőbeli kapcsolatrendszerről.

Simon Coveney ír külügyminiszter arról számolt be, hogy az uniós főtárgyaló és több tagország képviselője is meglehetősen „langyos” fogadtatásban részesítette a brit javaslatcsomagot, amelyről ugyanakkor egyeztetést lehet folytatni.

Barnier csütörtökön Brüsszelben tárgyalt Dominic Raab új brit Brexit-ügyi miniszterrel, aki ugyancsak a tárgyalások felgyorsításának szükségességét hangsúlyozta.

Az Európai Bizottság eközben arra figyelmeztette a bennmaradó tagállamokat, hogy fokozzák felkészülésüket arra az esetre, hogy nem sikerül megállapodást kötni a rendezett brit kiválásról.

„Még mindig nincsen bizonyosság, hogy sikerül időben megegyezésre jutni” — írta a testület, aláhúzva, hogy a kilépés minden esetben zavart fog okozni az EU–brit kapcsolatokban, például az ellátási láncokban.

Uniós források szerint a brit fehér könyv újabb példája annak, hogy az Egyesült Királyság megpróbálja „kimazsolázni” a belső piac számára előnyös részeit, és ez továbbra sem járható út, a bizottság azonban egyelőre tartózkodik a dokumentum nyílt és éles bírálatától, tartva a brit belpolitikai káosz súlyosbodásától, amely akár a Theresa May vezette jelenlegi kormány bukásához is vezethetne.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint az úgynevezett „kemény Brexit” hosszú távon mintegy 1,5 százalékkal vetné vissza az EU összesített bruttó hazai termékét (GDP).

Romániát Victor Negrescu európai ügyekkel megbízott miniszter képviselte a tanácskozáson. Hangsúlyozta: Románia prioritásai azt célozzák, hogy minden európai állampolgár részesüljön támogatásban az új státus bejegyzésének folyamata során. „Elengedhetetlen, hogy — a kilépési megállapodásban foglaltakkal összhangban — az állampolgárok minden kategóriája diszkriminációmentesen gyakorolhassa jogait” — szögezte le Victor Negrescu.