Bár Szatmár megye teljes egészében a nitrát-, illetve nitritszennyezésre érzékeny területek közé sorolódik, a települések többsége még nem tett eleget az EU által elvárt előírásoknak.

Megyénk települései közül Szatmárpálfalva áll a legközelebb ahhoz, hogy megfeleljen az Európai Unió direktívájának, melynek célja a talaj és a vizek nitrát- és nitrit-túlterheltségének megszüntetése – tudtuk meg Nótárius Attilától. A Szatmári Vízgazdálkodási Hivatal irodavezetője érdeklődésünkre kifejtette: az említett vegyületek elsősorban a kommunizmus idején bevezetett nem megfelelő mezőgazdasági eljárások miatt gyülemlettek fel egyes területeken. A túlzott mértékben adagolt műtrágya — mely a talajba került nitrát- és nitritvegyületek egyik fő forrása volt — komoly egészségügyi problémákat okozhat, mivel a növények felszívják és elraktározzák azt, továbbá a talajvíz közvetítésével bekerülhet a kutakba. Elsősorban a pici gyerekekre veszélyes, akik akár bele is halhatnak, ha túl magas nitrát- vagy nitrittartalmú vizet vagy zöldséget fogyasztanak. Mint megtudtuk, pár éve Szatmár megyében is regisztráltak a hatóságok halálesetet. Nótárius Attila szerint a háztáji trágyadombok okoznak még gondot e téren, valamint az, hogy — egyébként szabályellenesen — számos községben anélkül csatlakoztak rá a háztartások az ivóvízvezetékekre, hogy a kanalizálást bekötötték volna, a házi készítésű emésztőkből ugyanis szintén nagy mennyiségű szerves hulladék került a talajba, tovább terhelve azt nitrát- és nitrit-vegyületekkel. „Két dolgot ír elő az EU vonatkozó direktívája: azt, hogy építsék ki a kanalizálási rendszert minden településen, valamint hogy alakítsanak ki olyan községi trágyalerakatokat, ahonnan nem szivárog a talajba a lé, és lehetőséget biztosít arra, hogy ellenőrizzék, ki mikor trágyázza a földjét” — fejtette ki az irodavezető, aki szerint a vidékiek körében a legnagyobb megütközést az váltja ki, amikor közlik velük: ezentúl tilos a téli időszakban, azaz az első fagytól az utolsó fagyig trágyázni. Rámutatott: amennyiben a fagyott földre hordják ki, a szivárgó lé elfolyhat, emiatt nem ott szívódik fel, ahová szánták — esetenként egyenesen az élő vizekbe juthat, ami szintén probléma. Az irodavezető szerint ajánlatos lenne lemondaniuk a gazdálkodóknak arról, hogy az udvarukon tárolják a trágyát és meg kellene érteniük: a legjobb megoldás az, ha községi, lebetonozott és szennylé-elvezető rendszerrel is ellátott tározókba viszik arra a hat hónapra, amely szükséges az éréshez, hisz frissen nem ajánlott kiszórni. Nótárius Attila szerint az is kívánatos lenne, hogy — a nagyobb termelőegységek mintájára — a kisebb területen gazdálkodók végeztessenek talajtani vizsgálatot, mielőtt vegyszereket vagy trágyát szórnak ki, mivel így pontosan megtudhatják, milyen kezelésekkel lehet javítani területeik minőségén, és elkerülhetik a felesleges, esetleg kárt okozó beavatkozásokat. Mint megtudtuk, megyénk összes települése esetén elkészült egy ütemterv az említett EU-s direktíva gyakorlatba ültetésére, a legjobban pedig Pálfalva áll, ahol a községközpont és Ombod kivételével — világbanki hitelből — befejeződött a kanálishálózat kiépítése és létrehozták az előírt trágyalerakatot. Nótárius Attila elmondta: a tervek szerint az Apaserv a közeljövőben Pálfalván és Ombodon is kiépíti a szennyvíz-elvezető és -kezelő rendszert, így a község első lehet megyénk vidéki települési közül, mely teljesíti a nitrit- és nitrátszennyezettség megszüntetésére vonatkozó előírásokat. Hozzátette: Borválaszúton is hamarosan átadják a községi trágyalerakatot, azonban ott még nincs kanalizálás, úgyhogy maradt még tennivalójuk e téren.

Babos Krisztina