Paul Sarvadival, a Ioana Cîcu Nemzetközi Középiskolai Színjátszó Fesztivál társszervezőjével beszéltünk a fesztivál utóhatásairól és a nagykárolyi diákszínjátszás fejlődési lehetőségeiről.

A több színvonalas előadás mellett érdekfeszítő szakmai beszélgetések is voltak az első alkalommal megrendezett Ioana Cîcu Nemzetközi Középiskolai Színjátszó Fesztivál keretén belül. A sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely és a kolozsvári Octavian Stroia Koreográfia és Dráma Szakos Líceum előadásai meglehetősen magas színvonalat kölcsönöztek a fesztiválnak.

Paul Sarvadit, a fesztivál társszervezőjét, Ioana Cîcu néhai román szakos tanár fiát a fesztiválon történtekről, azoknak esetleges utóhatásairól kérdeztük.

„Elsősorban köszönetet kell mondjak az Elméleti Líceumnak és a szervezésben érintett tanároknak, valamint más intézményeknek, amelyek hozzásegítettek ahhoz, hogy ez a fesztivál megszülessen, és ilyen jó körülmények között zajlódjon le. A fesztivál két napja alatt több minőségi előadást láthattak az érdeklődők, emellett pedig szakmai téren is sok újdonsággal találkozhattunk. A sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely előadása után pedig rendkívül érdekes szakmai megbeszélésre került sor. Az előadás komoly hétköznapi témákat vetett fel, amelyeket a színészeken kívül a közönség soraiban ülő diákok és oktatók, valamint más színházkedvelők is megvitattak a témája ellenére mégsem hétköznapinak tekinthető produkció után” — mesélte Paul Sarvadi.

„A szentgyörgyieken kívül jelen voltak a kolozsvári diákok is, akik szintén egy nívós előadással érkeztek. Itt megjegyezném, hogy az Osonó Színházműhely és a kolozsvári Octavian Stroia Koreográfia és Dráma Szakos Líceum két olyan intézmény, amelyekben a középiskolai szintű drámaoktatás a legszínvonalasabb Erdély-szerte. Tehát jóval magasabb szinten űzik a színjátszást, mint a nagykárolyi diákszínjátszó csoportok, és úgy érzem, hogy az ilyen csoportokkal való találkozásoknak csakis pozitív utóhatásuk lehet. Mivel Nagykárolyban van két diákszínjátszó csoport a Nagykárolyi Művelődési Központon belül, és egy az Elméleti Líceumban, úgy gondolom, hogy nagyon fontos volt ezt a fesztivált megindítani, és ez hosszú távon csak hasznos lehet. Az itteni diákok, és természetesen oktatóik számára is egy komoly szakmai fejlődési lehetőséget nyújt például az Osonó Színházműhely évente megrendezésre kerülő nyári tábora. Az egyébként ingyenes tábor szervezői bárkit szívesen látnak, attól függetlenül, hogy milyen nyelvet beszél, hiszen a színjátszásban nincsenek nyelvi korlátok. Mindent összevetve olyan csoportokkal találkoztunk, amelyektől tanulni lehet, amelyek egy új perspektívát kínálnak fel az itteni diákok, oktatók számára. Bármennyire is szeretjük azt mondani magunkról, hogy tudunk mindent, meg jól csinálunk mindent, nem biztos, hogy ez mindig így van” — vélekedett a társszervező.

Ifj. Deák Endre