2011–2017 között a romániai régiók közül az erdélyi önkormányzatok hívtak le a legnagyobb összegben európai uniós forrásokat. Az uniós forrásokból tudtak fejleszteni a települések.

Jelentősek az erdélyi önkormányzatok uniós bevételei. A romániai városok 86%-a és a községek 80%-a hívott le uniós támogatásokat 2011–2017 között. Az összes önkormányzati uniós bevétel közel 50%-át a községek által elnyert uniós pénzek tették ki. A nagyobb arányban magyarlakta községek közül a legtöbb uniós pályázatot Szilágy megye, Észak-Bihar és Gyergyó vidéke községei nyertek el.

Önkormányzatok bevételei 

Az önkormányzatok jövedelmei több forrásból származnak, ezek egyike az EU-s források, amelyeket az önkormányzatok pályázati alapon nyerhettek el, és meghatározott célokra költhettek el (vidékfejlesztés, infrastruktúra-beruházások, ingatlanfelújítás stb.).

Az önkormányzatok uniós bevételének alakulását figyelembe véve a megyei és helyi önkormányzatok 5,4 milliárd euró értékben hívtak le uniós forrásokat 2011 és 2017 között. Ez az elemzett periódusban a Románia által elnyert összes uniós bevétel (36,2 milliárd euró) közel 15%-a. Az összes önkormányzati uniós támogatás közel 50%-át a községek által elnyert összegek tették ki. A városok részesedése 29%, a megyei tanácsoké pedig 22% volt ebben az időszakban. Az uniós bevételek alakulása 2011 és 2017 között nem mutat egyértelmű trendet. A legnagyobb értékben 2015-ben hívtak le az önkormányzatok uniós pénzeket, éspedig 1,2 milliárd eurót. A 2007–2013-as pénzügyi keret lezárása után, 2016-tól kezdődően jelentős visszaesés figyelhető meg. A 2014–2020-as költségvetési időszak forrásainak lehívása jelentős fáziseltolódással indult be. 2016-ban a lehívott összegek országosan 400 millió eurót, és 2017-ben is csak 440 millió eurót tettek ki. Ez a visszaesés még akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy a pályázatok kiírása, leadása, megnyerése és a pénzek elkönyvelése közötti idő hosszabb is lehet. A községek a legtöbb uniós bevételt 2011–2013 között könyvelhették el, míg a legkisebb bevételű év 2016 volt. A városok és megyei tanácsok legjobb éve 2015, a leggyengébb pedig 2017 volt. 2011–2017 között az európai uniós forrásokból származó bevételek átlagosan 6,4%-ot tettek ki az összes önkormányzati bevételből. A községek esetében az uniós források magasabb arányban, 10,7%-ban járultak hozzá a települési bevételekhez. Jelentős különbségek vannak egyes községek között. Több község egyáltalán nem hívott le uniós pályázati pénzeket, míg mások esetében ez az arány akár 30%-ot is elérhet. Kiemelendő, hogy a gazdasági válság alatt az uniós források 16% fölötti arányban járultak hozzá a községek költségvetéséhez, jelentős segítséget nyújtva helyi beruházások megvalósításához. 2011–2017 között a városok esetében az uniós jövedelmek kisebb mértékben, 3,6%-ban járultak hozzá az önkormányzati bevételekhez. Ez nem jelenti, hogy az uniós bevételek ne járultak volna hozzá jelentős fejlesztésekhez. A városok jellemzően magasabb jövedelemszinttel rendelkeznek, de a legnagyobb része ennek a jövedelemnek nem költhető beruházásokra. Az uniós források viszont jelentős részt tesznek ki a beruházásokra szánt összegekből.

Regionális különbségek 

2011–2017 között a romániai régiók közül az erdélyi önkormányzatok hívtak le a legnagyobb összegben európai uniós forrásokat. Erdélyben az önkormányzatok 2,4, Havasalföldön 1,9, míg Moldvában 1,7 milliárd euró értékben nyertek uniós pályázatokat. Moldvában és Havasalföldön leginkább a megyei tanácsok voltak aktívak az uniós források lehívása tekintetében, ezekben a régiókban a községek részesedése az önkormányzatok uniós bevételeiből sokkal kisebb, mint Erdélyben. A Bukarest-Ilfov régió uniós bevételei sokkal kisebbek, mint a többi régió esetében megfigyelt értékek. Az erdélyi régiók közül Partium és Dél-Erdély hívott le a legnagyobb összegben uniós forrásokat. A megyei tanácsok és városok esetében a dél-erdélyiek, a községek esetében a partiumiak pályáztak a legnagyobb sikerrel uniós pénzekre.

A régiókat könnyebben összehasonlíthatjuk, ha az egy főre eső uniós jövedelmet vesszük figyelembe. Erdélyben az egy főre eső uniós bevétel 2011–2017 között 350 euró volt, ez 30%-kal van az országos átlag fölött. Erdélyben a legnagyobb egy főre eső jövedelemmel rendelkező régió Észak-Erdély, de a jelentős magyar lakossággal rendelkező Partium és Székelyföld is az erdélyi átlag felett teljesített. Erdélyi összehasonlításban Székelyföld esetében a megyei tanácsok és a községek uniós bevétele is kiemelkedő. Partiumban a városok, Észak-Erdélyben a községek egy főre eső uniós bevétele a legmagasabb. Csak a megyei tanácsok uniós jövedelmei szerint kiemelhetjük Szilágy és Kovászna megyéket. Arad, Temes, Szatmár, Kolozs és Brassó megyei önkormányzatai viszont az országos átlag alatt vannak az egy főre eső uniós támogatásból származó jövedelem tekintetében. A községek esetében a jelentősebb magyar népességgel rendelkező erdélyi megyék közül Szilágy, Kolozs és Hargita volt a legsikeresebb az uniós pályázatok lehívását tekintve.

Városok uniós bevételei 

A városok uniós bevételei magasabbak a községekénél, viszont a városi önkormányzatok összes bevételéből kisebb arányt jelentenek. Bár a román állam szándékoltan népességarányosan tervezte az uniós pályázatokat prioritási alapon szétosztani az egyes városok között, a valóságban egyes városok jóval sikeresebbek voltak a pályázati pénzek lehívásában. Azon városok, amelyek több pályázatot készítettek elő (időben), több uniós forráshoz jutottak, mivel több más város nem nyújtott be elég pályázatot, és a felszabaduló keretet átcsoportosították az előbbiekhez.

A nagyvárosok közül Nagyvárad, Jászvásár és Temesvár nyerte el a legtöbb uniós pályázatot 2011–2017 között. Nem teljesített rosszul Craiova és Botoşani sem. A fejlettebb városok közül Konstanca és Nagyszeben kisebb értékben jutott uniós forrásokhoz. Az erdélyi nagyvárosok közül Kolozsvár egy főre jutó uniós bevétele az országos átlag körüli szinten volt, Marosvásárhely az országos átlag fölött, míg Szatmárnémeti az országos átlag alatt található. A legalább 35%-ban magyarlakta városok uniós jövedelem szerinti rangsorát Marosvásárhely vezeti 28 millió euró bevétellel, utána Szatmárnémeti (12 millió euró), Sepsiszentgyörgy (10 millió euró) és Csíkszereda (9 millió euró) következik. Az egy főre eső uniós bevétel szerint az első helyen Borszék található, utána következik Kovászna város, Erdőszentgyörgy és Nagykároly. A fontosabb magyarlakta városok közül kisebb értékben hívott le uniós forrásokat 2011–2017 között Nagyszalonta, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr.

Erdélyi községek uniós bevételei 

A legnagyobb uniós jövedelemmel rendelkező, 35% fölötti arányban magyarlakta községek listáját Gyergyóalfalu vezeti 7,3 millió euró bevétellel, majd Korond, Gyergyóremete és Bors következik. A legtöbb község Hargita, Szilágy, Bihar és Szatmár megyéből van. A Maros és Kovászna megyei magyarlakta községek kisebb számban jelennek meg a toplistában, az itteni magyarlakta községek jellemzően kisebb összegben nyertek uniós pályázatokat.

Az egy főre eső uniós jövedelmek értéke kiemelkedő a Szatmár megyei Mezőpetri és Szilágypér és a Hargita megyei Galambfalva esetében. Az átlagos uniós bevétel egy romániai város esetén az elemzett periódusban 5,6 millió euró volt (a 2011–2017 közötti évekre együttesen, csak azon városok, amelyeknek volt uniós jövedelmük). A legnagyobb uniós bevételt (96 millió euró) Nagyvárad érte el ebben a periódusban. Az egy főre jutó uniós bevétel Borszék esetében volt a legnagyobb.

A romániai községek 80%-a jutott uniós bevételhez 2011–2017 között. Minden erdélyi régióban magasabb ez az arány a romániai átlagnál. Észak-Erdélyben a községek 96%-a jutott uniós pénzekhez. Az egy községre eső uniós bevétel 1,1 millió euró az elemzett periódusban országos szinten (a 2011–2017 közötti évekre együttesen, csak azon községek, amelyeknek volt uniós jövedelmük). Ez az érték Székelyföldön 1,4, Partiumban 1,5, Észak-Erdélyben pedig 1,9 millió euró (az erdélyi átlag 1,4 millió euró). Székelyföldön Gyergyóalfalu, Közép-Erdélyben Szászfenes, Partiumban pedig Bors nyert el a legnagyobb értékben uniós pályázatokat.