Az idei szuperválasztási év legfőbb tétje, hogy ki lesz az ország elnöke a következő tíz évben. Bár Romániában ötévente választunk államelnököt, a tapasztalat azt mutatja, valójában 10 évre szóló döntés ez: akkor van súlya ennek a választásnak, amikor a régi elnök már nem tud újabb mandátumhoz jutni. Azaz 2024-ben minden adott ahhoz, hogy izgalmas legyen a hazai politika és jobbnál jobb kampányokat lássunk. Csakhogy… Hiába van idén négy választás, ami lehetőséget ad arra, hogy programokat, célokat ütköztessenek, hiába nagyok a tétek – az új elnök mellett új kormánya is lesz az országnak –, ha a felhozatal, a mezőny sivár.

Komoly politikai elemzők mondják, hogy rég nem láttak ilyen gyenge, elképzelések és megoldások nélküli kampányt. Pedig van itt minden: számos jelölt és számos ígéret. Pénzt, paripát, ingyen lakást és lassan örök életet is ígérnek, könyvet írnak, érettségi bizonyítványt magyaráznak, ahelyett, hogy a valós problémákról beszéljenek.

Ez a baj idén is elkerült bennünket. Nem véletlenül. Az RMDSZ nem szokott délibábokat kergetni, a populista ígérgetést meghagyjuk másoknak. Van egy jó programunk és van egy jelöltünk, aki el tudná vezetni ezt az országot és a benne élő különböző nemzetiségű, érdeklődésű, szociális helyzetben levő közösségeket. Van hozzá tapasztalata és riválisaitól eltérően van víziója is arról, hogy merrefelé kellene menni.

Idén is úgy kezdtük, ahogy szoktuk: hangosan mondtuk, hogy figyeljetek a jelöltünkre, Kelemen Hunorra is! A szokásos forgatókönyv szerint ilyenkor nagy csend következik, majd a kampány végén egy-két hang megjegyzi, hogy “ce păcat că-i maghiar”.
Ezúttal azonban nem így történt. Meghatározó, elismert román újságírók kezdtek el színt vallani arról, hogy egy jó, vízióval rendelkező román jelölt hiányában bizony megszavazzák Kelemen Hunort az elnökválasztás első fordulójában. Az már csak hab a tortán, hogy kritikus hangú szerzőkről van szó, akikről mindenki tudja, hogy csak úgy nem adják be a derekukat.

Cristian Tudor Popescu (CTP) volt a legbátrabb, aki megadta a hangot és elindította a vitát. Azt mondta, azért fog Kelemen Hunorra szavazni, mert a magyar jelölt az egyetlen romániai politikus, aki gyakran, visszatérően figyelmeztet az ország legsúlyosabb problémájára, az elnéptelenedésre. És fel is hívta a figyelmet az RMDSZ elnökének friss tévés nyilatkozatára: „Ha folytatódik a jelenlegi tendencia, akkor 20 év múlva egy nagy, szép, biztonságos és üres országunk lesz, mert eddig több mint ötmillió ember hagyta el az országot, és ez a trend még nem állt meg. Ráadásul a születési ráta is gondot okoz. Annyi autópályát építhetünk, amennyit akarunk, de hol lesznek az emberek?”

Ioana Ene Dogioiu, akinek a nagy hallgatottságú Europa FM rádióban is van műsora, tovább erősítette a CTP mondandóját: szerinte egyetlen elnökjelölt sem beszél a lényeges problémákról, sorozatos bakikat követnek a jelöltek, ami leginkább műveletlenségükről árulkodik. „Ilyen körülmények között, a jelenlegi adatok alapján bejelentem, hogy csatlakozom Cristian Tudor Popescuhoz, és az első fordulóban az egyetlen elnökhöz méltó diskurzussal, érdeklődéssel, vízióval és viselkedéssel bíró jelöltre, Kelemen Hunorra szavazok” – írta az újságíró.

A sort nem akarnánk hosszan folytatni, de Sabina Fati, a Deutsche Welle szerzőjének írása még rávilágít egy fontos dologra.  Az ismert román publicista szerint a magyar jelölt azt fogja támogatni a második fordulóban, aki garantálja az RMDSZ kormányra jutását. „Miért ő a főszereplő ebben a vitában, miközben egy kisebbségi párt vezetője, aki elsősorban azért indul az elnöki posztért, hogy mozgósítsa a magyar szavazókat? Talán azért, mert a többi esélyes jelölt színvonala nagyon alacsony, és egyikük sem állná meg a helyét egy szemtől szembe való vitában Kelemen Hunorral?” – fogalmaz Sabina Fati.

Hogy mi lesz ennek a vége, nem tudjuk. Le tudja-e győzni román értelmiségiek, újságírók józan esze a közöny falát, és ezek a vélemények leszűrödnek-e a román társadalom tagjaihoz? Nem kizárt. A lényeg viszont, hogy valami elindult: soha nem tapasztaltunk még ilyen kiállást román részről a magyar jelölt irányába.
Mennyivel jobban hangzik, ha a „CE PĂCAT CĂ-I MAGHIAR” helyett a „CE BINE CĂ AVEM UN MAGHIAR, CARE ȚINE CU NOI, CU CETĂȚENII” lesz az elnökválasztási kampányt záró elemzések konklúziója.

P. B.