Románia nem tervezi azt, hogy fegyverekkel segítse Ukrajnát, mert a fegyverszállítmányok még sosem hoztak békét valamely konfliktusövezet számára — jelentette ki Klaus Iohannis államfő.

Az államfő leszögezte: ezt a lehetőséget Bukarest csak akkor fogja — partnereivel egyeztetve — fontolóra venni, ha „lényegesen rosszabbra fordulna a helyzet” Kelet-Ukrajnában.

Riporteri kérdésre válaszolva Iohannis azt mondta: nem hiszi hogy a fegyveres konfliktus elérné a román határt, de az Ukrajnában harcoló felek máris „túlságosan messzire jutottak”.

Iohannis megerősítette: Románia részt kíván venni az ukrán válság megoldását célzó erőfeszítésekben, és azt szeretné, hogy tiszteletben tartsák Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és nemzetközileg elismert határait.

Az elnök szerint nem kétséges, hogy Kelet-Ukrajnában „katonai beavatkozásról” van szó.

„Egyesek szakadárokról beszélnek, de — ahogy egy európai kormányfő is megjegyezte — az ott lévő tankokat nem lehetett az interneten megvásárolni. Azok a szomszédból érkeztek” — mondta Iohannis, anélkül, hogy az interjúban megnevezte volna a konfliktustérséggel szomszédos Oroszországot.

Arra a kérdésre, hogy nem aggódik-e az Ukrajnában élő 400 ezres románságért, Iohannis azt mondta: az ott élő románokat ugyanúgy érinti a konfliktus, mint a többségi ukránokat, vagy a magyar kisebbséget, de a rendelkezésére álló információk nem juttatták arra a következtetésre, hogy Kijev etnikai diszkriminációt alkalmazna a katonai mozgósítás során.

Románia mindazonáltal továbbra kiemelt figyelmet szentel az ukrajnai románok helyzetének és ezt a témát a március 17-én esedékes kijevi hivatalos látogatása alkalmával is fel akarja vetni — mondta a decemberben hivatalba lépett államfő.

Elődje, Traian Băsescu sokkal keményebb szavakkal bírálta Moszkvát, és több nyilatkozatában is azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy a nemzetközi jogot felrúgva, erőszakkal akarja helyreállítani az egykori Szovjetuniót.

Az elnöki hivatalban történt váltáskor Iohannis jelezte, nem kíván változtatni a román külpolitikán, ugyanakkor a román diplomácia irányvonalát az Amerikai Egyesült Államokhoz fűződő stratégiai partnerség, illetve az ország európai uniós és NATO-tagsága határozza majd meg.