EU-s finanszírozásról, a 2007–2013-as programok tapasztalatairól és a 2014–2020-as kiírás lehetőségeiről tartottak szemináriumot a szatmári vállalkozóknak, civil szervezetek képviselőinek.

Szatmárnémetiben került megrendezésre csütörtökön a Fedezzük fel! — új kezdet az EU-s finanszírozásban nevű szeminárium, melynek keretében Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára köszöntötte a résztvevőket, kihangsúlyozva: kitartással meg lehet szerezni minden információt az EU-s pályázatokkal kapcsolatosan, ugyanakkor figyelmeztetett, ez nem egyszerű dolog, s egy embernek szinte lehetetlen minden forrást, lehetőséget feltérképezni. A szemináriumon jelenlevők számára alapinformáció-csomaggal szolgáltak, de a célirányos információnyújtás sem maradt el. Konkrétan a pályázati lehetőségekről beszéltek, tudva azt, hogy sok bürokratikus akadály kerül a pályázó vállalkozók elé. A vállalkozók, civil szervezetek képviselői megismerkedhettek az európai programokkal s a romániai felhívásokkal; a román-magyar határon átívelő pályázatok múltjával, jelenével, jövőjével; az EU-s pályázatok esetén igényelhető alternatív finanszírozási lehetőségekkel; a gyakorlati pályázatfigyeléssel; a 2007–2013-as pályázati időszak sikertörténeteivel, illetve azok útvesztőivel. Pataki Csaba szenátor, aki korábban a Szatmár Megyei Tanács vidékfejlesztési igazgatója volt, elmondta: korábban másfél évtizedig pályázatfigyeléssel, projektírással és ezek gyakorlatba ültetésével volt elfoglalva, ám most is azt tapasztalja, hogy hazánk el van maradva az EU-s pályázatok terén, hiszen kevés az a program, amelyik jól működik nálunk. Jelenleg az érintettek 95 százaléka azzal van elfoglalva, hogy befejezzék a 2007–2013-as kiírásból megnyert pályázatokat, és optimális esetben 60–65 százalékos lesz a lehívási arány a korábbi kiírás lezárásakor. A 2014–2020-as időszak programjai sem lesznek sokkal egyszerűbbek a korábbinál, hiszen sok minden megváltozott az eddigi felhívásokhoz képest. Szatmár megye furcsa helyszín, hiszen egy EU-s és egy nem EU-s országhatárszakasszal is rendelkezik, mely román–magyar és román–ukrán együttműködési projektek előtt nyitja meg a kapukat, ám az igazi siker az lenne, ha csatlakoznánk a schengeni övezethez, hisz az mindenképp gazdasági fellendüléshez vezetne. Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere elmondta, sikeresnek ítéli az előző ciklust, mely során több mint 17 millió eurót hívott le pályázatok révén, hozzátéve: az utolsó beruházása, a színház felújítása várhatóan augusztusban fejeződik be. Az önkormányzat keretében egy teljes iroda csak a pályázatokkal foglalkozik, de még így is sok gondjuk adódott a tervezési, illetve kivitelezési fázisokban. A vállalkozók számára lehet, hogy nem vonzó az EU-s finanszírozás, hiszen mindössze 50–60 százalékos vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek, ugyanakkor a bürokrácia sok fejtörést okoz nekik. Az sem elhanyagolható probléma, hogy a vállalkozásoknak szánt pénzalapból a kis- és középvállalkozóknak legfeljebb 5–10 százalék jut, a többit pedig a nagyvállalatok zsebelik be, a kormány közreműködésével. A következő kiírás sem lesz sokkal egyszerűbb, hiszen egy hónappal ezelőtt módosítottak a programokon, hátrányosabb helyzetbe hozva a városokat, és az elbírálás módját illetően is sok még a tisztázatlan kérdés. Mint elhangzott, ennek ellenére számos pályázatot készítettek már el, s arra várnak, hogy kezdődjön a projektek benyújtására megszabott periódus.

Sógor Beáta