Vidék

Fásítják a legelőt

2014.11.24 - 10:11

Ezer facsemetét ültettek el szombaton önkéntesek a túrterebesi legelőn. Az időjárás kedvezett a hasznos munkához és a közös ebédhez egyaránt.

Szombaton összesen 200 vadkörte-, 200 fehér nyár- és 600 galagonyacsemetét ültettek el Túrterebes határában, a Sebesvészi legelőn. A fásításra az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE), a Túrterebesi Szarvasmarhatartók Egyesülete, valamint a Józsefházi Közbirtokosság közös projektje keretében került sor. A Norvég Alapnak is hívott Romániai Civil Támogatási Alapból finanszírozott pályázat célja szemléltetni azt, hogy a leromlott állapotú legelők eltartóképességét leghatékonyabban az ökológiai egyensúly visszaállításával lehet növelni. A fásítás és a szakszerűen végzett kaszálás révén mindemellett nagymértékben hozzájárulnak a természeti értékek megőrzéséhez, hisz — mint ismeretes — Túrterebes és környéke a Túr menti, európai védettséget élvező Natura 2000-es területek hálózatához tartozik. A hétvégén elültetett két fasor, melyek hossza összesen 1360 méter, az elképzelések szerint élőhelyül és menedékül szolgál majd a nyílt gyepterületeken élő fajok, például madarak és denevérek számára, ugyanakkor — felfogva a szelet —, bizonyos fokú védelmet nyújt az aszály ellen. A bemutató-projekt számára az összesen 20 hektáros mintaterületet az EKE partnerszervezetei ajánlották fel, melyeken a tervek szerint összesen 7 ezer facsemetét ültetnek el 2016 végéig. A hétvégi első fásítási akció partnere volt a túrterebesi iskola és a helyi önkormányzat. A munkában összesen 79 személy vett részt, akiket a kiadós testmozgást követően a szervezők finom bográcsgulyással vendégeltek meg. Amint Márk-Nagy János, a szatmári EKE ügyvezető igazgatója kifejtette, a korábban erdőkkel borított területet a 19. század során fokozatosan alakították át legelőkké, kaszálókká. A helyenként facsoportokkal tarkított, változatos élővilágú füves területek jelentős része azonban a kommunizmus idején a helytelen használat miatt igen leromlott, ezen a helyzeten kívánnak most javítani.

Babos Krisztina