A Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület keretében megyénkben is elindult a Falugazdász program. A falugazdászok feladata az, hogy összehangolják az igényeket a lehetőségekkel. A nagykárolyi-tasnádi tájegység felelősét, Kovács Szabolcs Istvánt kérdeztük a programról.

Egy-két éven belül tényleges hasznuk is lesz a falugazdászi munkából a vidéki mezőgazdászoknak — felelte érdeklődésünkre Kovács Szabolcs István, a nagykárolyi és tasnádi kistérség falugazdásza. Mint nemrégiben hírül adtuk, a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület keretében, magyarországi kormánytámogatással — az agrárminisztériumon keresztül — Szatmár megyében is elindult a Falugazdász program.

Mindenekelőtt felmérik, hogy mire is van igény. Készül egy regiszter arról, hogy hány magyar gazda van, hány termelőszövetkezet fejt ki tevékenységet, mit is termelnek a gazdák, és ebből mit lehetne exportra szánni, miből termelnek nagy mennyiséget. A magyar kormány külhoni térségi és gazdaságfejlesztési programot tervez hirdetni, ebben összesítik majd a falugazdászok által összegyűjtött adatokat és igényeket, majd egy következő költségvetésben anyagi fedezetet különítenek el a támogatásra. Máshol már megkezdődött ez a program. Például Felvidéken az elmúlt évben 15 milliárd forintot adtak oda az ottani magyar gazdáknak.

A mezőgazdaság-fejlesztési programban a kis- és a közepes gazdákat támogatják. Mint Kovács Szabolcs István részletezte: a zöldségtermelők esetében 1 hektárostól a 10 hektáron termelőkig, míg a gabonatermelők esetében a 10 és 80 hektár közötti területen termelőkig vehetnek részt a programban, azaz sem nem az egészen kicsik, sem nem a nagyok, a több ezer hektáron termelő társulások. Ebbe a támogatási rendszerbe illeszkedik majd a Fiatal gazda elnevezésű projekt is, amely keretében azt ösztönzik, hogy a fiatalok foglalkozzanak a mezőgazdasággal, ne vándoroljanak el, vigyék tovább a családi gazdaságot.

A falugazdászok feladata első lépésként egy kataszter összeállítása, mégpedig településenkénti bontásban arról, hogy az adott faluban, községben pontosan kik is gazdálkodnak, mit termesztenek, milyen gépparkkal rendelkeznek, melyek a legfontosabb hiányosságaik stb. Az összeírás már meg is kezdődött — tudatta.

Drónok és mesekönyvek

A falugazdászok másik lényeges feladata az aktuális pályázati lehetőségekről való tájékoztatás, mégpedig mind a magyarországi, mind a romániai, mind pedig az európai uniós forrásúakról. Ebben a tevékenységben is a gazdakatasztert fogják felhasználni, hogy az adott tevékenységtípushoz megfelelő lehetőséget tudassák. Azaz amennyiben a gyümölcstermelők számára meghirdetett támogatási rendszer jelenik meg, időben értesítsék a vidék gyümölcsösgazdáit.

Célkitűzés továbbá az őstermelők nyilvántartása, a termékek népszerűsítése, ami persze összekapcsolódik a LEADER-program keretében létező helyi akciócsoport tevékenységével. Kovács Szabolcs István is munkatársa a Délnyugat-szatmári Helyi Akciócsoportnak. Elmondása szerint igyekeznek is összeegyeztetni, összehangolni a két tevékenységi kört. Például a helyi termékek népszerűsítése az egyesületüknek is fontos célkitűzésük. Ennek első lépéseként le szeretnék védetni a Szatmári termék megnevezést (egyébként az akár 5–6 ezer eurónyi költséget is elérheti a romániai és európai uniós levédetés folyamata). Erre már keresnek támogatási lehetőségeket.

Feladatuknak érzik továbbá a gazdák képzését, mégpedig akkreditálással rendelkező cég révén, hogy a kurzusok elvégzését követően ne csak jelképes okleveleket, hanem tényleges diplomákat kaphassanak a részvevők. Persze ezzel együtt a tudás átadása is fontos, azaz nem „diplomagyárban” gondolkodnak.

Egy másik tevékenységi terület a rendezvények szervezése. Kovács Szabolcs István szerint első lépésként hasznos lenne „gazdabált” szervezni, hiszen személyes kapcsolat alakulhat ki a termelők között.

Ebbe a gondolatmenetbe illeszkedik az is, hogy két pályázatot is írt a vidékfejlesztési egyesület. Mesekönyvet szeretnének kiadatni, mégpedig olyan történeteket tartalmazó kötetet, amelyekben játékosan mutatják be a mezőgazdasági tevékenységet. A cél bevallottan az, hogy megszerettessék ezt az életmódot az óvodás, iskolás gyerekekkel.

Folyatnák továbbá az agrárakadémiát. Szeretnék bemutatni a dróntechnológiát, annak használatát a mezőgazdaságban, hogy tényleges tudást adjanak át arról, hogy mennyire hasznos is ez az új technológia, mennyi lehetőséget rejt. Meggyőződésük ugyanis, hogy lassan-lassan a mezőgazdaságban is teret fog hódítani ez az egyelőre újdonságnak ható technológia.

Összehangolni az igényeket a lehetőségekkel

Azok, akiket bővebben, részleteiben is érdekel a falugazdász tevékenysége, keressék meg például Kovács Szabolcs Istvánt Mezőpetriben, a helyi akciócsoport székhelyén. Mint mondta, szívesen tájékoztat mindenkit. Ugyanakkor persze folytatódik a helyi egyeztetések, tájékoztatások sora is.

Kovács Szabolcs István körzete az Érszakácsi, Tasnád, Szilágypér, Piskolt, Börvely közötti tájegység, azaz Nagykároly és Tasnád vidéke. A megyében egyébként négyen tevékenykednek. Két személyre kapott támogatást a Szatmár megyei magyar gazdaegyesület. Ők Kovács Ottó lázári vállalkozó, állatorvos, valamint Fodor István, az agrárkamara volt igazgatója. A vidékfejlesztési egyesület keretében tevékenykedik mint falugazdász Gombos Dalma. Ő a Szamos jobb partjáért felel. Négyük megegyezése értelmében egyébként hetente egyeztetnek, és mindannyiuk a szakterületén tevékenykedik elsősorban, így Fodor István főként a képzésekkel, Kovács Ottó a gépekkel, Gombos Dalma pedig a pályázati lehetőségekkel, a pályázás folyamatával. A nagykárolyi és tasnádi vidéken pedig Kovács Szabolcs István igyekszik összehangolni mindezt.

Megyeri Tamás Róbert