A PMN hétvégi forgatagának hosszú évek óta elmaradhatatlan programja az önkormányzati vezetőkkel, politikusokkal való, hivatalos keretektől mentes beszélgetés — vagy ha jobban tetszik: talkshow — , amelynek során egy pohár finom fröccs mellett bárki kötetlenül kérdezheti a megye és a város vezetőit, a parlamentereket, akik igyekeznek megoldásokat keresni a felvetett problémákra, illetve válaszokat adni a kérdésekre. 

Közalkalmazotti boszorkányüldözés

Vasárnap a borudvari beszélgetést — érthető módon — a Bolojan–kormány megszorító intézkedései és azok következményei dominálták, hiszen ezek direkt vagy indirekt módon, de a lakosság mindennapi életét és a beruházásokat is ugyanúgy érintik. S ugyan az RMDSZ a kormánykoalíció tagja, mint elhangzott „a mi arányunk a kormányban nem olyan nagy, hogy befolyásoljuk ezeket a döntéseket. Konkrétan le kell fektetni, meg kell fogalmazni, mi az a vörös vonal, ameddig el tudunk menni szövetségesként.” 

Mind Pataki Csaba megyei tanácselnök, mind Kereskényi Gábor polgármester  keserűen summázta: többet vártak el Nicuşor Dan államfőtől és Ilie Bolojan miniszterelnöktől, hiszen értik és nagyon tudják az önkormányzat és a közigazgatás működését, hiszen mindkettő hosszú éveken át gyakorló polgármester/megyei tanácselnök volt. Ezzel szemben most mintha valamiféle közalkalmazotti boszorkányüldözés zajlana, nap mint nap nyilvános pellengérre állítanak egy vezetői pozíciót betöltő közalkalmazottat „horribilis nagyságú” fizetése miatt, szót sem ejtve szaktudásáról, alkalmasságáról.

„Lényegében sikerült a társadalmat megosztani, és lassan minden közalkalmazott úgy érezheti, ő a hibás a gazdasági válságért amiben az ország van.” – mondta keserűen Pataki. Hozzátéve: a kormány közigazgatási megszorító intézkedéseinek zöme a lakosság számának függvényében értendő, miközben a népszámlálási adatok távolról sincsenek összhangban a valósággal.

Tanuszoda, vasúti átjáró, állomásépület

„Azt is bevállalnánk, hogy előfinanszírozzuk, vagy egy részét megfinanszírozzuk, ha lenne rá jogi keret, hiszen az uszodára szüksége van a szatmáriaknak, és nem fogjuk hagyni, hogy ez a projekt lekerüljön a napirendről.” — fogalmazott Kereskényi polgármester a Kossuth-kert szegletébe tervezett tanuszodával kapcsolatban, amely a kormány megszorító intézkedései miatt sajnos leállópályára került. „Bízom benne, hogy nem végleges a beruházás leállítása, hiszen megtörtént már a közbeszerzési eljárás és a nyertes kivitelezővel éppen a szerződés aláírására készültünk, amikor életbe léptették a megszorításokat.” — mondta, részletezve azokat a tereprendezési lépéseket, amelyeket az önkormányzat már megtett az uszodaépítés érdekében.

Ugyanakkor igencsak döcögve haladnak az olyan, elvileg már sínen lévő, „apróbb” dolgokkal is, mint például a Sugárút vége – Batizi út közötti átjáró megnyitása a gépkocsiforgalom előtt — pedig hatalmas segítség lenne a városi közlekedés számára. 
„Ha minden közlekedési miniszternek, aki az utóbbi években megfordult Szatmárban egy –egy irodát nyitnánk, irodaházat építhetnénk” — tette hozzá Pataki tanácselnök, utalva egyrészt a Sorin Grindeanu korábbi szállításügyi miniszterrel folytatott megbeszélésekre, annak ígéreteire, illetve a Román Vasúttársaság „életképtelenségére” is, amelynek egyik legeklatánsabb példája, hogy a sínek állapota miatt Szatmár megyében a teherszállítás 15 km/óra „sebességgel” zajlik, s a szerelvények hajszálnyival gurulnak gyorsabban, mint egy ökrös szekér.

A vasút kapcsán természetesen ismét terítékre került a szatmárnémeti állomás 126 éves épülete is, amely több mint alaposan megérett a teljes körű felújításra. A Pfaff Ferenc tervezte, impozáns, neoreneszánsz és eklektikus stíluselemeket, szimmetrikus díszítéseket hordozó épület felújítása lassan egy évtizede került be a Nagyberuházások Operatív Programjába (POIM), sőt 2019–ben közbeszerzési eljárást is kiírtak a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére — azóta viszont néma csend. Annak ellenére, hogy közben az ország és Erdély több állomásépülete is megújult a POIM keretében. 
S igaz ugyan, Grindeanu idén áprilisi szatmári látogatásakor nagyvonalúan jelentette ki, „ha a polgármester úr akarja, odaadom az állomásépületet”, azaz az önkormányzat tulajdonába kerülhet, ez az ígéret is csak ígéret maradt azóta.

Szabó Kinga Mária