A montreali pálya vonalvezetése egyszerű, mégis nagyszerű, hiszen hagyományosan izgalmas Forma–1-es versenyeket szoktak rendezni rajta. A sportág visszatér arra a helyszínre, ahonnan a gyorsan amortizálódó gumik ötlete ered.

 

Kisebb konkurenciája akadt a labdarúgó Európa-bajnokság második vasárnapi csoportmérkőzésének, ugyanis majdnem egy időben az Írország – Horvátország mérkőzéssel rajtol Montrealban a Forma–1-es Kanadai Nagydíj. Akik a focit és a gyorsasági autós sportot is egyaránt kedvelik, azoknak érdemes lesz két televíziót beszerezni, és azokat egymás mellé helyezni, mivel mindkét esemény nagyon izgalmasnak ígérkezik. Mi azonban itt a négykerekűekkel foglalkozzunk, ezért lássuk, miért nem szabad kihagyni a vasárnapi futamot.

A Forma–1 mezőnye átmenetileg elhagyta Európát, Kanadába utaztak, ahol egy látszatra jellegtelen, valójában mégis különleges pályán mérik össze az erejüket. Talán azért alakult így, mert a montreali létesítményt eredetileg nem autóversenyzéshez készítették: a város 1967-ben világkiállítást rendezett, melynek helyszínéül egy tizenötmillió tonna kőből és földből épített mesterséges szigetet választottak a Szent Lőrinc folyón. A szigetet később sem hagyták parlagon, az 1976-os olimpián itt volt az evezős számok központja, 1978-tól pedig a Forma–1 vette birtokba a területet, miután a Mosport Park és Mont–Tremblant pályájáról elköltözött a Kanadai Nagydíj. Leszögezhető, hogy kiváló döntés született, mivel a szokásos kora nyári tengerentúli kiruccanás jellemzően emlékezetes marad.

A „Bajnokok Fala”

Montreal történelme bővelkedik izgalmas futamokban, látványos balesetekben és nagy győzelmekben. A kanadaiak legendája, a pálya későbbi névadója, Gilles Villeneuve 1978-ban itt aratta élete első F1-es diadalát, később Thierry Boutsen (1989) és Jean Alesi (1995), a közelmúltban pedig Lewis Hamilton (2007) és Robert Kubica (2008) tette meg ugyanezt. Mások nem első ízben, de hasonlóan kaotikus körülmények között ünnepelhettek, miután a trükkös pálya kifogott a mezőny többségén, köztük az esélyeseken. Elég csak Jenson Button tavalyi sikerére gondolni, aki a négy órán át tartó futamon az utolsó helyen is állt, ennek dacára végül győzött.

Valószínűleg még ismertebbek a montreali karambolok, melyek a pálya szinte minden pontján bekövetkeztek már. A legnagyobb baleseti gócpont kétségtelenül a célegyenes környékén van: az első kanyarkombinációnál rendszeresen összeakadnak az autók a rajt után, illetve az egyenesre vezető sikánnál, a hírhedt „Bajnokok Falán” is sokan összetörték már magukat. A hely onnan kapta a nevét, hogy 1999-ben három korábbi világbajnok, Michael Schumacher, Damon Hill és Jacques Villeneuve egyaránt ott csapta palánknak az autóját a vasárnapi futamon.

Beállítások

A csapatok egyedi, kisebb légellenállású alkatrészeket, szárnyakat gyártanak a Kanadai Nagydíjra, hogy minél kedvezőbb végsebessége legyen az autóiknak. A cél érdekében a váltóáttételezéssel és a motorok beállításával is sokat kell babrálni. Egy körben 58–63 százalék a padlógázos szakaszok aránya, a sebességváltások száma 55 körüli. Az erőátviteli rendszer terhelését növeli az intenzív rázókő-használat.

A csapból is az folyik, hogy az idei gumiknak túl nagy a szerepe. 2010-ben a Bridgestone-okkal versenyenként elegendő volt egyetlen kerékcsere, utána viszont hidegzuhanyként érte a csapatokat, hogy Montrealban korán elkoptak a Pirelli abroncsok. Ez változatos stratégiákat és előzéseket teremtett, aminek hatása meglátszik a Pirellire ráerőltetett gumifilozófián. Kanadába a szuperlágy és a lágy keveréket viszi el a gyártó. A kanadai pályán hatványozottan igaz, hogy nehéz feladat jól bánni a gumikkal. Nem csupán rájuk, hanem az aszfalt állapotára is figyelni kell. A pálya több helyen hepehupás, ráadásul előfordulhat, hogy feltöredezik. A tapadást ronthatják a ráhulló falevelek és – a részben a gumikról származó – törmelékek, továbbá veszélyt jelentenek rajta a kisebb szaladgáló állatok. Az elmúlt években például több mormota is F1–es autókra felkenődve lelte halálát.

Ezúttal népszerű lehet a több kerékcserés stratégia, mert a bokszutca rövid, ráadásul aki betér oda, annak nem kell áthaladnia a sikánon és az első két kanyaron. A haditerv kialakítása azonban bőven ad fejtörést az agytrösztöknek. Az autók kisebb légellenállása csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, ezért kevesebbet kell tankolni, ugyanakkor a gumik viselkedése sok kérdőjelet tartogat. Ami a fő nehézség, hogy gyakran képtelenség követni az előre megálmodott taktikát.

 

Közvetítések

Péntek: 1. szabadedzés (17 óra, Digi Sport 1), 2. szabadedzés (21 óra, Digi Sport 1).

Szombat: 3. szabadedzés (17 óra, Digi Sport 2), időmérőedzés (20 óra, m2, Digi Sport 2).

Vasárnap: futam (21 óra, m1, Digi Sport 1).

 

A világbajnokság állása

Pilóták

1.

Fernando Alonso

spanyol, Ferrari

76 pont

2.

Sebastian Vettel

német, Red Bull

73

3.

Mark Webber

ausztrál, Red Bull

73

4.

Lewis Hamilton

brit, McLaren

63

5.

Nico Rosberg

német, Mercedes

59

6.

Kimi Räikkönen

finn, Lotus

51

7.

Jenson Button

brit, Mercedes

45

8.

Romain Grosjean

francia, Lotus

35

9.

Pastor Maldonado

venezuelai, Williams

29

10.

Sergio Pérez

mexikói, Sauber

22

11.

Paul di Resta

brit, Force India

21

12.

Kamui Kobajasi

japán, Sauber

19

13.

Bruno Senna

brazil, Williams

15

14.

Felipe Massa

brazil, Ferrari

10

15.

Nico Hülkenberg

német, Force India

7

16.

Jean-Eric Vergne

francia, Toro Rosso

4

17.

Michael Schumacher

német, Mercedes

2

18.

Daniel Ricciardo

ausztrál, Toro Rosso

2

Csapatok

1.

Red Bull Racing

bázis: Milton Keynes, Anglia

146 pont

2.

Vodafone McLaren Mercedes

bázis: Woking, Anglia

108

3.

Lotus F1 Team

bázis: Enstone, Anglia

86

4.

Scuderia Ferrari

bázis: Maranello, Olaszország

86

5.

Mercedes AMG Petronas F1

bázis:Brackley, Anglia

61

6.

Williams

bázis: Grove, Anglia

44

7.

Sauber F1 Team

bázis: Hinwil, Svájc

41

8.

Sahara Force India F1 Team

bázis: Silverstone, Anglia

28

9.

Scuderia Toro Rosso

bázis: Faenza, Olaszország

6