Pár éve végezték el a zöldövezetek lajstromba vételét Szatmárnémetiben, amely során a füves területek helyét, méretét és számát írták össze, illetve felrajzolták az összes bokrot, cserjét és fát, ami a regiszter készítésének pillanatában városi közterületeken nőtt. Ma harmincnyolcezer fa nő közterületen Szatmárnémetiben, ennyinek a komolyabb vagy finomabb igazítása van rábízva a megyeszékhelyi zöldövezeteket kezelő négy cégre.

Fához mért munka

A városban nem gyümölcsfák állnak, úgyhogy nem kell minden évben aprólékosan metszeni ezeket, mutatott rá a témában megkeresett Maskulik Csaba városmenedzser, ám sokféle fajta és sokféle korú fa díszíti a várost, ráadásul nemcsak fajtájuk és koruk adta igényeiket kell a metszőknek figyelembe venniük, hanem azt is, hogy melyik fa hol nő. Parkban, járdaszélen, tömbház tövében, villanydrót alatt vagy az úttest mellett. Nemcsak a fák ilyenfajta jellemzőihez kell adaptálódniuk a kertészcégek embereinek, hanem az örökölt állapotokhoz is, hiszen korábbi metszési, nevelési hibákat, mulasztásokat nem mindig lehet helyrehozni. Ha egy fa korábban erősen meg volt metszve, vagy épp ellenkezőleg, hanyagolva volt, és „megszaladt”, utólag már nem lehet a fajtájának megfelelő koronát visszaállítani, vagy túlnövekedését egy mérsékelt metszéssel megállítani. Szatmárnémetiben jellemzően hárs-, akác-, platán-, kőris-, díszszilvafák és szivarfa áll a közterületen, ezekkel és örökölt jellemzőikkel igyekeznek úgy bánni évről évre, hogy a lehető legjobb eredményt kapják.

Kivágjuk vagy ne vágjuk?

Maskulik szerint a lakótelepeken vannak a legnagyobb gondok a fákkal, mert sok helyen ültettek fát a lakók oda, olyat és úgy, ahogy épp kedvük szottyant, a tömbházak között a leginkább változó a fák mérete, kora, elhelyezkedése. Lakótelepeken van az, hogy van, aki kéri, hogy vágjanak ki, metsszenek meg erősebben egy fát, míg van, aki megtartaná azt, és tiltakozik a vágás, metszés ellen. Közös épületek esetében mindig úgy járnak el a városháza illetékesei, ha fa kivágásáról van szó, hogy az érintett lakók felének plusz egynek az igényeit veszik figyelembe, mutatott rá Maskulik. Ha tíz lakóból hat vágást kér, és azt a fa állapota vagy egyéb körülmények indokolttá teszik, vágás lesz.
Nem mindenki tudja azt sem, hogy Szatmárnémetiben a villanyvezetékek 10–15 százaléka szigeteletlen, és arról is hajlamosak az emberek megfeledkezni, hogy a fa nem vezeti az áramot. Ha tehát szigetelt vezetékek közé nő be egy fa, nincs akkora probléma, mint amikor szigetelés nélküliek közé teszi ezt. Mert ha ez utóbbi eset fordul elő, akkor ha erős szél meglengeti a faágakat, és azok összeérintenek két vezetéket, rövidzárlat lehet, ami áramkimaradást okoz, vagy akár tüzet is. Ezen eltérések miatt fordul elő, hogy egyes vezetékek alatt alaposabban mentesítenek metszéskor, más vezetékek alatt pedig kevésbé.

Fák városi méretben

A korábbi években voltak meggondolatlan faültetések közterületeken, amikor nem oda való fákat ültettek, amik aztán kéretlenül magasakra vagy terebélyesekre nőttek. Ma már minden faültetést átgondolnak, mutatott rá Maskulik, és figyelnek a kíméletes generációváltásra. Az átgondolt faültetés példái a törvényszék előtti néhány fa, a sugárút gömbakácai vagy a Cerbului utcai vörös szilvák. Az átgondolt generációváltás a Rodnei utcában lesz megfigyelhető, ahol vannak fiatal fák ültetve, de az elég rossz helyen lévő idősebbek csak akkor lesznek kivágva, ha jobban megnőnek az újak. A fajtára jellemző metszésre jó példák a Coposu sétány rendezvénygödre körüli platánok, amiket bukaresti kertészmérnök javaslata alapján metszenek, és amelyek lombtalan állapotukban is érdekes látványt nyújtanak. A fákat féltő városlakók számára bizakodásra ad okot, hogy új, friss, korszerű tudással rendelkező szakembergárda dolgozik a polgármesteri hivatal zöldövezetekért felelős osztályán, akik minden decemberben konzultálnak a városban dolgozó kertészcégekkel arról, hogy hol, melyik fát hogyan kell megmetszeni, és csak ezután kezdődik január folyamán és tart el március közepéig a tavaszi metszése a szatmárnémeti fáknak.
 

Princz Csaba