Több mint ezer orvos és asszisztens vett részt az elmúlt hónapokban az Alessandrescu-Rusescu Országos Anyai és Gyermekegészségügyi Intézet programjában, melynek célja a csecsemőhalandóság visszaszorítása. A képzés mellett a szakemberek számára hasznos útmutatók is készültek, köztük az intenzív terápia alatt álló csecsemők ellátásáról, a kritikus állapotban lévő újszülöttek szállításáról, az újszülöttek és csecsemők leggyakoribb bántalmairól. Nagy szükség volt erre, hiszen az intézet szerint a járvány évében több mint 1100 gyermek hunyt el Romániában még azelőtt, hogy betöltötte volna az első életévét.

Romániában ezerből hat csecsemő halálozik el az első születésnapja előtt, és bár a csecsemőhalandóság négyszer alacsonyabb, mint 1990-ben volt, mégis az Európai Unió átlagának kétszerese. Sőt, az idei első negyedévben tovább nőtt a csecsemőhalandóság aránya: ezerből 6,6 csecsemő hunyt el. Az elhalálozott csecsemők között sokan vannak, akik rendkívül alacsony súllyal jöttek a világra, születéskor még az 1500 grammot sem érte el a súlyuk. A terhes nők állapotának nyomon követése sem zajlott ugyanakkor zökkenőmentesen a pandémia ideje alatt: az állapotos nők 15–20 százaléka egyszer sem jutott el terhesgondozásra. Az elhunyt csecsemők zömének szülei hiányos oktatással rendelkeznek, anyagilag hátrányos helyzetűek. A legtöbb kisbaba ugyanakkor a kórházakban hunyt el, részben azért is, mert túl kevés az inkubátor és kevés az intenzív terápiás hely az újszülöttek számára — jegyzi meg az Alessandrescu-Rusescu Országos Anyai és Gyermekegészségügyi Intézet. A koraszülött vagy egészségügyi problémákkal küszködő csecsemőknek akkor van a legnagyobb esélyük a túlélésre és felépülésre, ha a szülészet, ahol a világra jönnek, megfelelő felszereltséggel és képzett szakemberekkel rendelkezik. A szülészetek és újszülöttosztályok műszerparkjának fejlesztésével, a szakemberek folyamatos képzésével nem csak a legkisebbek túlélési esélyei javulnak, de csökken a maradandó egészségkárosodás mértéke, gyakorisága, a koraszülöttek kevesebb szövődménnyel élhetik át a legkritikusabb heteket, biztonságosabb lesz a betegellátás.

Nőtt a csecsemőhalandóság

Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint tavaly Romániában 1152 egyévesnél fiatalabb gyermek hunyt el, ami 55 esettel többet jelent, mint 2019-ben, amikor 1097 elhalálozást jegyeztek. A csecsemőhalandóság vidéken volt a magasabb, ezerből 7,3 apróság hunyt el, míg városon 5,1. Két megyében is nőtt a csecsemőhalandóság mértéke: Szatmár megyében például kiugróan. Megyénkben 2019-ben ezerből 5,1 csecsemő nem élte meg az első születésnapját, 2020-ban viszont 12,8-ra nőtt ez az arány. Hasonló kiugrásról számolnak be a közegészségügyiek Kovászna megyében is, ahol tavalyelőtt ezerből 4,1 csecsemő veszítette életét, tavaly viszont már 8,7. Vannak viszont olyan megyék is, ahol a pandémia idején csökkent az arány: Vrancea megyében például a 2019-es 8,8 ezrelékről 2020-ban 4,4 ezrelékre, Tulcea megyében 14,5 ezrelékről 10,7 ezrelékre, Buzău megyében pedig 7 ezrelékről 3,7 ezrelékre csökkent.

Az idei első negyedévben további 0,4 ezrelékkel, 6,6 ezrelékre nőtt az országban a csecsemőhalandóság — az év első három hónapjában 260 kisbaba hunyt el. A legnagyobb növekedést Szilágy megyében jegyezték, a tavalyi első negyedévi 3,2 ezrelékről idén 20,5 ezrelékre ugrott, míg Kovászna megyében volt a legnagyobb csökkenés, 11,6 ezrelékről 2,1 ezrelékre esett vissza. Jó hír viszont, hogy Szatmár megyében esett vissza a leginkább azoknak a csecsemőknek a száma, akik a születésüket követő első hat napon hunytak el, ez az arány 5,8 ezrelékkel csökkent, valamint azoknak az apróságoknak az aránya is jócskán visszaesett a január–március időszakban, akik életük első hónapjában hunytak el, ez 1,8 ezrelékig csökkent.

Bumbuluţ Krisztina