Elsősorban a rákkeltő anyagokat használó és felhasználó cégeknél terveznek ellenőrzéseket végezni idén a Szatmár Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség szakemberei, derül ki az intézmény szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből. Nagy a veszélyeztetettség.

Uniós szinten több mint százezer munkahelyi haláleset okaként tartják nyilván a rákkeltő anyagok használatát, romániai szinten a legutóbbi mért adat 2011-ből van, akkor több mint négyezer esetben volt halálos kimenetelű a rákkeltő anyagok használatából eredő megbetegedés, tájékoztatta lapunkat a Szatmár Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség (ITM) sajtóosztálya. A rákkeltő anyagokkal való munka miatt megbetegedett emberek meggyógyítása éves szinten 2,4 milliárd euróba kerül az Európai Unió országai számára.

Az ITM azt ígéri, minden olyan Szatmár megyei cég ellenőrzésére sort kerít, amelyik rákkeltő anyagokat használ fel termékei előállítására, vagy a munkavégzés olyan eszközökkel történik, amelyek rákkeltő anyagokat bocsátanak ki. A különösen veszélyesnek számító anyagok a következők: a hang- és hőszigetelésre használt azbeszt, a vérképző szerveket károsító benzol, a PVC-csövekből vagy az ilyen anyagból készült csomagolásból is kioldódó vinil-klorid (monoklór-etilén), bizonyos nikkelvegyületek, a tüdőt és a légcsövet károsító fűrészpor, a kvarchomokból készülő üveggyapot vagy a kőolaj- és szénkitermelésből származó különféle anyagok. Az ITM információi szerint a következő területeken működő cégeknél történő munkavégzés esetén áll fenn a veszélye a karcinogén anyagokkal való találkozásnak: mosó- és tisztítószergyártás, növényvédőszer-gyártás, kőolaj-feldolgozás, benzin- vagy oldószer-előállítás, festék-, lakk-, ragasztó-, gumigyártás, ill. a hulladékgazdálkodás területén dolgozóknál, laboratóriumi technikusoknál, autószerelőknél, zsírtalanítást, vontató- és tartálytisztítást végző alkalmazottaknál. Veszélyeztetettek még a mezőgazdaságban dolgozók, a kitermelőipari, kerámiaipari, textilipari, faipari alkalmazottak, a parfümgyárakban, nyomdákban, fodrászatokban, üveg- és gumiüzemekben dolgozók.

Ahol a rákkeltő anyagok teljes kizárása nem lehetséges, ott ezek használatát vagy az ezekkel érintkező emberek számát a minimálisra kell csökkenteni. Meg kell oldani a rákkeltő melléktermékek emberi közelségből való azonnali eltávolítását — például aktív szellőztetés által —, a rákkeltő részecskék levegőben való előfordulását mérni kell, optimalizálni kell a tisztálkodási, fertőtlenítési lehetőségeket, meg kell oldani a veszélyes anyagok elzárt módon való raktározását és szállítását, illetve a dolgozók megfelelő minőségű védőöltözékkel való ellátását. Az ITM szakemberei szerint a rákkeltő anyagoknak való kitettség elkerülésének érdekében ugyanakkor távol kell tartani az elsősorban veszélyeztetett személyeket; állapotos nőket, szoptatós anyákat, krónikus betegeket vagy akik orvosi mentességet élveznek, még fokozott elővigyázatosság mellett sem szabad ilyen veszélyt rejtő környezetben dolgoztatni.

Amit a munkaügyi ellenőrök munkájuk során vizsgálni fognak: mik azok a munkafolyamatok, amelyek során rákkeltő anyagot használnak fel, és hogy valóban indokolt-e ezek használata, hány alkalmazottat szükséges valójában is kitenni a rákkeltő anyagok hatásának, és hogy ezek esetében megtörténtek-e a szükséges megelőző műveletek. Megvizsgálják majd, milyen mértékben vannak kitéve az illető személyek a karcinogén anyagok hatásának, és mekkora mértékben lenne ez valójában is szükséges, van-e nyilvántartás arról, hány alkalmazott van kitéve a káros anyagok hatásának, az egészségkárosítás ténye milyen mértékben áll fenn esetükben, és hogy rendben vannak-e az előzetesen végzett orvosi vizsgálatok eredményei.

Princz Csaba