A lakosság egészségi állapotát felmérő program eredményeiből kiderül, át kell alakítani az egészségügyi szolgáltatáscsomagot: a megelőzésre nagyobb hangsúlyt kell fordítani, mivel ez a legolcsóbb és leghatékonyabb módszer az egészség megőrzése terén.

Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter nemrég bemutatta a 2007–2008-ban lezajlott, a lakosság egészségi állapotát felmérő országos program elsődleges eredményeit. Kihangsúlyozta, hogy a központosított adatok segítséget nyújthatnak a minimális egészségügyi szolgáltatáscsomag megállapításában. A miniszter rávilágított, jó döntés volt évekkel ezelőtt a program elindítása, melyet folytatni szeretne. Eugen Nicolăescu elmondta, az elkövetkező időszakban három területen szeretnének eredményeket elérni: meg szeretnék növelni az állampolgárok felelősségérzetét saját egészségügyi állapotuk iránt, a helyi közösségeket rá szeretnék nevelni a kockázati helyzetben levő személyek támogatására, és együttműködési kapcsolatot szeretnének kiépíteni az egészségvédelem területén az egészségügyi, az oktatási, a mezőgazdasági, valamint a munkaügyi, családi és szociális védelmi minisztériumok között. A miniszter ugyanakkor kihangsúlyozta, szeretné a megelőzési törvényt kidolgozni, illetve a betegségmegelőzést az egészségügyi alapellátás részévé tenni. A tervek között szerepel, hogy a szenvedélyadóból befolyó összeget a jövőben kizárólag a megelőzési kampányokra használják majd fel.

Okok, adatok

A felmérés során megvizsgált személyek 20 százalékánál legalább egy olyan betegséget fedeztek fel a szakemberek, melyekről azelőtt nem volt tudomása az érintett személynek. A 2007–2008-ban végzett egészségügyi felmérés során 10 730 814 személy, közülük 1 750 880 gyerek került kivizsgálásra. A felmérésben részt vevő személyek 14 százaléka nem rendelkezik egészségügyi biztosítással, ez mintegy 1,4 millió személyt jelent. Az egészségügyi miniszter által bemutatott adatokból kiderül, hogy a romániai lakosság jelentős részét veszélyezteti a szív- és érrendszeri megbetegedés, a cukorbetegség, a májzsugorodás és a daganatos megbetegedés. A legnagyobb rizikófaktor a túlzott sófogyasztás (53,8 százalék), melyet a túlzásba vitt telített zsír (32%) és vörös hús fogyasztása (26,6%) követ. Az előzetes várakozásoknak megfelelően az alkoholfogyasztás is a vezető rizikófaktorok között szerepel. A felmérés során kiderült, hogy a férfiak ötször több alkoholt fogyasztanak mint a nők, és a vidéken élők kétszer annyit isznak, mint a városi lakosok. Szintén veszélyes a lakosság egészségére a dohányzás. A lakosság 20,4 százaléka aktív dohányos, mely a tüdőbetegség, illetve különböző daganatos megbetegedés kialakulásához vezet. A dohányzás tekintetében is elmondható, hogy a férfiak kétszer annyit cigarettáznak, mint a nők, és a városon élők többet füstölnek, mint a vidéken élők. A depressziós megbetegedés is egyre nagyobb teret hódít, ez elsősorban a nők körében figyelhető meg.

Leggyakoribb betegségek

A szakemberek összesítése alapján kiderült, hogy Romániában a leggyakoribb betegségek közé a magas vérnyomás, az anyagcserezavarok, az elhízás, a krónikus hepatitis, a vérszegénység, a 2-es típusú cukorbetegség, a különböző daganatos megbetegedések és a tbc tartozik. A szív- és érrendszeri megbetegedések a lakosság 40 százalékát érintik, míg a halálesetek 9,1 százalékát szintén ez a betegség okozza. A cukorbetegség a lakosság 12 százalékánál fordul elő, míg a megvizsgált felnőtt lakosság 54 százaléka számít túlsúlyosnak, 5 százalékuk súlyos elhízásban szenved. Megdöbbentő adat, hogy a megvizsgált lakosság 32 százaléka szenved a magas vérnyomástól. A daganatos megbetegedések tekintetében arra a következtetésre jutottak az orvosok, hogy a mellrák a lakosok 3,5 százalékánál, a méhnyakrák pedig 1,9 százalékánál fordul elő. Ami viszont ijesztő adat, hogy a betegség elterjedése ellenére is a nők mindössze 9 százaléka végeztette el a Babeş-Papanicolau tesztet az elmúlt három év során.

Helyi vélemény

Az Eugen Nicolăescu által bemutatott információkkal kapcsolatban megkérdeztük dr. Vasile Blagát, a Szatmári Háziorvosok Egyesületének elnökét, aki elmondta, hogy 2008-ban és 2009-ben csak annyit sikerült a családorvosoknak a program keretében elvégezni, hogy a pácienseikkel felvették a kapcsolatot, elvégeztették a szükséges vizsgálatokat, az adatokat összesítették, és elküldték Bukarestbe az információkat. „Az egészségügyi miniszter a megelőzésre fektetné a hangsúlyt. Ezt én is csak támogatni tudom, mivel a megelőzés a legolcsóbb megoldást jelenti az egészségmegőrzés terén. A betegnek is ez a legolcsóbb s a legegyszerűbben kivitelezhető módszer, és végeredményben a leghatékonyabb is. Amikor már a kezelési fázisba kerülünk, az pluszkiadást jelent a betegnek, arról nem is beszélve, hogy a kezelésre használt gyógyszereknek mellékhatásaik is vannak” — összegzett dr. Vasile Blaga, aki kihangsúlyozta, az egészségügyi felmérés jó ötlet volt, melyből mind az orvosok, mind a betegek hasznot húztak, és reményeik szerint az adatok ismeretében az egészségügyi ellátás is javulni fog.