Talán még a nótabeli gőzös sem tudna naponta végigdöcögni az Ákos és Krasznamihályfalva közötti, ementáli sajt szerű, megyei rangú úton — a 2700 aláírásos kérvényre Ştef megyei tanácselnök a mai napig nem válaszolt.

Érdekes turizmusfejlesztő és turistacsalogató reklám is lehetne: tereprali ügyességi verseny, termálfürdőzéssel ötvözve. S aki szerencsésen és tengelytörés nélkül végigvezeti a pár kilométeres távot, elnyeri méltó jutalmát: a krasznamihályfalvi termálstrand gyógyvizében lubickolhat. Természetesen a valóság távolról sem ennyire vicces, hanem nagyon is elszomorító — már évek óta. Hiszen miközben a megye vezetése úton-útfélen a turizmus fejlesztését és Szatmár megye látványosságait, gyógyvizes strandjait reklámozza, mintha valahogy megfeledkezne arról az apróságról, hogy ezekre a célpontokra valahogy el is kell jutni. A turistának is, és az egyszerű, mindennapi embernek is, aki — önhibáján kívül — Ákoson vagy Krasznamihályfalván lakik. A két települést összekötő utat, illetve az Ákos belterületén áthaladó részét pár évvel ezelőtt emelték megyei úti rangra — ami többek között azt is jelenti, hogy felújítási, karbantartási munkálatait nem lehet saját erőből, az önkormányzat költségvetéséből elvégeztetni, hiszen nem ő a gazdája, hanem a Szatmár Megyei Tanács.

A tavaly ősszel nagy csinnadrattával aláírt Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL) keretében 13 megyei út modernizálását ígérték (vagy inkább jósolták) idénre, köztük a Krasznamihályfalva–Ákos közötti szakaszt is …

„Igéret van rá, de mikor csinálják meg?! Azt csak a Jóisten tudja!„ — fakadt ki keserűen Geréb Miklós polgármester. „A mihályfalvi strandra látogatók engem szidnak, hogy nem vagyok képes megjavíttatni. Szidnak a Kolozs, a Szilágy megyeiek, szidnak az ákosiak, szidnak a mihályfalviak, szid engem mindenki, pedig sajnos én nem tehetek semmit. Mindenki azt kérdezi tőlem: nem látom, milyen állapotban van? Dehogynem látom, naponta többször végigdöcögök itt én is, de a kezem meg van kötve. Szégyen, hogy így néz ki ez az út. A turizmus fejlesztése, hát persze. De hogy jöjjenek így a befektetők és maguk a turisták?! Ki merem jelenteni: ez a legrosszabb út a megyében. És itt már nem használ csak a gödrök betömögetése, ide teljes újjáépítés kell — persze ígérték azt is a tavasszal is, a nyáron is, de eddig nem tettek egy lépést sem. Kifogás mindig van, hol ezért, hol azért, hol amazért nem tudnak nekikezdeni — most épp mert esik az eső. Persze ebben az időben már nem is lehetne rendes útfelújítást végezni, de legalább a gödröket tömnék be, mert hamarosan teljesen járhatatlan lesz. Amúgy is keskeny, két kocsi el sem fér egymás mellett. Júniusban egy 2700 aláírásos kérvényt tettem le Ştef megyei tanácselnök asztalára — a mai napig nem kaptunk választ” — háborgott a polgármester, aki elkeseredésében egy nem mindennapi lépésre is elszánta magát. Készíttetett egy „Ez az út a Szatmár Megyei Tanács adminisztrálásában van” feliratú (természetesen kétnyelvű) táblát, s azt napokon belül felállítják az út mellett, az iskolával szemközt.

Az út sorsával, a felújítási munkálatok esetleges kezdési idejével kapcsolatban természetesen érdeklődtünk a megyei tanácsnál is, ám lapzártánkig semmiféle választ nem kaptunk.

Szabó Kinga Mária