Átadták és felszentelték Szatmárnémetiben a Megmaradás Házát csütörtökön, szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján — s a dátumválasztása messze nem véletlen, hiszen mint az ünnepi szentmisén nm. és ft. Schönberger Jenő megyéspüspök fogalmazott: „Egy születésnap mindig hálaadás — Mária születése a világ reménye. Ma annak a születését ünnepeljük, aki Krisztus után először jutott el oda, ahova eleve rendelve volt. ” Mint mondta, Isten kegyelmi cselekményei értelmet, célt adnak életünknek, és úgy fordítják azt a helyes irányba mint a mágnes a vasreszeléket.

„A következő években erre a születésnapra, szeptember 8-ra nem csak úgy emlékezünk majd, mind Mária születésnapjára, hanem mint a Megmaradás Házának születésnapjára is, hiszen ma megáldjuk ezt a rég megálmodott, csodálatos épületet, amely mindig Kisboldogasszony napján fogja ünnepelni születésnapját, amíg a világ világ!” – nyomatékosította. Emlékeztetve arra is: a valódi áhitat nem terméketlen, hiszen az igaz hitből indul ki. Abból az igaz hitből, amellyel Mária elfogadta elrendeltetését, nem lázongva, nem ellent mondva, hanem szeretettel. „Ez a szeretet késztet arra, hogy elmélkedjünk: miért is méltó megünnepelni Mária földi születését. Hisszük, hogy Mária a Megváltó anyja — iránta való tiszteletünknek ez az alapja, s nagysága épp a hitében van, amellyel vállalta Isten akaratát.” – fogalmazott Jenő püspök.

Közrefogja a Székesegyház és a Püspöki Palota 

Az ünnepi szentmisét követően — amelyen a szatmári (és nem csak) hívek sokasága, hazai és magyarországi politikusok mellett, jelzésértékűen is, jelen volt Csűry István református, Kovács István unitárius püspök, illetve a görögkatolikus egyház képviselői is —  a rendezvény a „főszereplőnél”, azaz a Székesegyház mögött kialakított Megmaradás Házánál folytatódott. Annál az épületnél, amelyet a Székesegyház és a Püspöki Palota bástyaként fog körül a város szívében.
A szalagátvágás után Jenő püspök elmondta, a 2500 négyzetméter alapterületű, háromszintes többfunkciós épületben olyan közösségi tereket, egy nagyobb, 190 férőhelyes és négy kisebb előadótermet hoztak létre, ahol bemutatókat, időszakos kiállításokat, rendezvényeket, valamint lelki foglalkozásokat és előadásokat egyaránt rendezhetnek, de kialakítottak tíz, kétágyas vendégszobát is — amelyeket nem csak számok jelölnek, hanem Jézus életútjának földi állomásnevei is —, kávézót és egy 160 fős rendezvénytermet is, amely stílusosan a Kána nevet viseli.
 A több mint másfél milliárd forint értékű beruházás során az épületet összekötötték a mellette lévő 4400 négyzetméteres, a fejlesztés során parkosított területtel, valamint építészetileg és esztétikailag is összhangba hozták a 2021-ben felújított székesegyház külső homlokzatával. 

Nem vakvéletlen, hogy magyarnak születtünk

Ünnepi gondolataiban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: beszédes hely ez a Megmaradás Háza — megmutatja a küldetését és azt, hogy Isten az égi haza mellett földi hazát is adott. Ez a létesítmény egyszerre jelenti és jelzi a magyarok kereszténységhez, illetve magyarsághoz való hűségét — hiszen nem vak véletlen, hogy magyarnak születtünk. A nemzet és a kereszténység nem egymással szemben álló, hanem egymásra mutató valóság, minden nemzetnek, nemzetrésznek és nemzetiségnek pedig az küldetése, hogy ezt a valóságot megtartsa.
 A kereszténység és a magyarság összetartozását hangsúlyozva azt mondta, a Szent István által felépített magyar nemzeten "nem fognak az évszázadok", történelmében akkor volt lehetőség gazdagodásra, amikor hűséges volt az államalapító örökséghez, és akkor torkollott ez katasztrófába, amikor akár jobbra, akár balra "lecsúsztunk a Szent István-i útról" - fejtette ki. Az épület létrehozásához nyújtott magyar kormányzati segítségégre utalva Semjén Zsolt azt mondta, az egyes véleményekkel ellentétben a kabinet nem "másokat" támogat, hanem "önmagunkat támogatjuk, mert az országhatárokon belül és kívül egy nemzet vagyunk".
Csak akkor van magyar megmaradás, ha minden nemzetrész megmarad - hangoztatta a kormánypárti politikus, hangsúlyozva, ezt kötelessége támogatnia a magyar államnak.
Köszöntőjében Pataki Csaba tanácselnök kiemelte: Hám János püspök nyomdokaiban járva, akinek kitartó munkássága révén Szatmárnémeti jelenlegi arculatát, épített örökségének nagy részét köszönheti, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye folyatja a város- és közösségépítő munkásságát, de emlékeztetett arra is, hogy a megmaradás Házát meg kell tölteni élettel és méltó rendezvényekkel. „Remélem, hogy a most épülő óvodákba járók ötven, vagy épp száz év múlva is megünnepli Kisboldogasszony napját és a megmaradás Háza születésnapját.” – kívánta. 
Kereskényi Gábor polgármester is Hám János püspökre utalt ünnepi beszédében, emlékeztetve: „Öt év múlva lesz 200 éve, hogy Hám János megkapta a kinevezését — addig Szatmárt csak csizmadiavárosként emlegették. Ő szabta meg és alakította ki a város arculatát, amelybe a Megmaradás Háza is nagyszerűen beleilleszkedik — méltó otthonaként a rendezvényeknek, a közösségi identitás megőrzésének.” —  mondta.
Az ünnepség zárásaként Jenő püspök felszentelte az épületet — firtatva, hogy imádkozunk-e a sikerért? Megköszönjük azt? Hisszük-e, amit oly sokszor megvallunk: erős vár a mi Istenünk? És ismételten köszönetet mondva a magyar kormánynak támogatásáért, a számtalan jótevőnek, a kivitelezőknek és a munkásoknak, akik becsületesen dolgoztak.

Szabó Kinga Mária

Fotók: a szerző felvételei