Szerencsés nemzet a magyar. Nemzeti himnuszának nemzeti imáját választotta, ezzel nyíltan felvállalta keresztény és nemzeti gyökereit. Ugyancsak szerencsés számunkra, hogy történelmünk folyamán — a honfoglalástól napjainkig — mindig voltak olyan nagy egyéniségeink, akik olyan maradandó dolgokat alkottak, hogy felhalmozott kulturális értékeink nagy és elismert helyet kapnak a világkultúra gyöngyszemei között. Vörösmarty szavaival élve „Isten ésszel, angyal érzelemmel” jött létre és maradt meg „amit ezredek/ Ész napvilága mellett dolgozának”. Ilyenkor, A Magyar Kultúra Napján újra feltesszük a kérdést:„Ment-e/ A könyvek által a világ elébb?”, és hogy milyen szerepe van a könyveknek ma, vagy milyen szerepet fognak betölteni a könyvek a jövőben. Minden kor fiataljai a könyvekből tanulnak, a könyvekből kapott ismeretekre építik tudásuk alapját, ezért nagyon fontos az, hogy milyen könyvek kerülnek a könyvespolcokra és a tanulók asztalára. A Magyar Kultúra Napja jó alkalom lehet arra, hogy rendbe rakjuk értékeinket és felállítsuk értékrendjeinket, mert „Ez hát a sors és nincs vég semmiben”. A magyar himnusz egyetlen a világon, amelyik nem vigyázzállást követel, hanem azt, hogy kulcsoljuk össze a kezeinket, ha felcsendül, mert ez a mi nemzeti imánk.

Mi a kultúra célja? Értékrendet teremteni. Az igazi értékrend nem a bulvárból alakul ki — az lehetne elrettentő példa a szülők számára —, az igazi értékrendet magunkkal hozzuk szüleinktől, a közösségtől, amelyben felnövünk, amihez majd hozzáteszünk mi is valamit: egy magatartásformát, egy tudásanyagot és a jövőbe vetett hitet, hogy tudunk egymásért élni és megmaradni. A Magyar Kultúra Napját ünnepeljük, ám nagyon sokan semmi jelentőséget sem tulajdonítanak ennek a napnak. A „nem írok, nem olvasok” elv alapján másra bízták szellemvilágunk építését, pedig már sokszor beismertük, hogy ezt a világot csak mi tudjuk felépíteni: „ez a mi munkánk,/ és nem is kevés!”

Az egymástól eltávolodó emberek hétköznapjait a mai kor iránytalan és értéktelen szelleme hatja át. Az értékrend nélküli kis közösségek különböző nézeteik miatt belülről szakadnak, egymás ellen fordulnak, mintha nem is egy nemzethez tartoznának, lemondanak arról a kulturális örökségről, amit eddig nagyon sok nemzet irigyelt tőlünk. Sok mindent kell félteni a globalizációtól, de legjobban a magyar nyelvet, mert ez az, ami meghatározza az ember identitását. A magyar lélek csak magyarul tud megszólalni, a magyar ember csak a magyar kultúra világában tudja megőrizni magyarságát. Azért kell vigyázni a magyar nyelvre, hogy ne némuljon meg a lélek szava.

Elek György