Szatmári Termék a berlini Grüne Wochen

Évértékelőre és hangulatos, művészi előadásokkal színesített évzáró gálára gyűltek össze a Partiumi Falugazdász Hálózat tagjai a Megmaradás Házában. A jelenlévőket elsőként Pataki Csaba megyei tanácselnök köszöntötte, felidézve az egy évvel korábbi gálát, amelyen mindenki arra számított, „egy jobb és könnyebb év következik, hiszen kilábaltunk a vírusból. 2022-ben azonban jött a háború és az aszály, úgyhogy nem volt egyáltalán könnyű, épp ezért szeretném megköszönni mindazoknak, akik itt vannak, és azoknak is, akik ma nem lehetnek köztünk, hogy egész évben ésszel és szívvel dolgoztak azért, hogy ne csak a gazdáknak legyen jó, hanem a Partium minden lakójának” – fogalmazott. Hangsúlyozva azt is: a megyei önkormányzat igyekszik a Szatmári Terméket és a szatmári gazdákat megismertetni az egész világgal, s ennek egyik lépéseként januárban részt vesznek a németországi, berlini Grüne Woche (Zöld Hét) kiállításon is, amely a maga nemében egyedülálló, világszerte a legmeghatározóbb élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertépítészeti szakvásár és globális fórum — és amely épp a világjárvány miatt három éve nem volt megszervezve, így januárban a megszokottnál is nagyobb érdeklődésre tartmajd számot. 
Gondolatai zárásaként Pataki háború- és aszálymentes évet kívánt minden gazdálkodónak.

Éljenek a pályázati lehetőségekkel!

„Sokszorosan nehéz évet zártunk az energiaárak elszabadulása, az aszály, de az orosz-ukrán háború miatt is. A parlamentben igyekeztünk megoldásokat találni ezekre a problémákra, és többé-kevésbé sikerült is.” – mondta Magyar Lóránd képviselő, a  Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátora. Mint kifejtette, a 2023-as költségvetésben szerepel a tavaszi aszálykárok összege; megoldás született az energiaárak maximalizálására is, ami 2025-ig érvényben marad, de említette az 50 banis üzemanyagár-kompenzációt is (amely bár nem nagy összeg, de hosszú távon úgy tűnik, jobban tartható, mint például a magyarországi, jóval jelentősebb ársapka), valamint a szintén múlt héten megszavazott Románia Nemzeti Stratégiáját is, amelyből vidékfejlesztési alapok lesznek kiosztva. „Rengeteg változás lesz a területalapú támogatásokban 2023-ban — éljenek ezekkel a pályázati lehetőségekkel, a kormányprogramokkal, használni kell őket!” — hangsúlyozta Magyar. 

Mit is csináltak 2022-ben?

Kovács Szabolcs szervezeti vezető mutatta be a Partiumi Falugazdász Hálózat idei tevékenységét röviden, de az összegzés rövidsége ellenére igen fajsúlyos volt, hiszen a hálózat tevékenysége gazdag, változatos és szerteágazó — elég csak a Szatmár, Bihar, Szilágy és Máramaros megyékben tartott metszésbemutatókat, különféle szakelőadásokat, a gazdaasszonyképző programsorozatot vagy A szőlőtől a pohárig – Szatmári borászok mesélnek című könyv bemutatóját, amely 17 szatmári borász életét és történetét mutatta be.

Külön fejezetet érdemel a méhészeti napok és bemutatók hatalmas sikertörténete, amelynek keretében tíz Szatmár megyei iskolában méhészeti bemutatókat is szerveztek. „Az egyik legnépszerűbb programvolt idén, és lesz folytatása 2023-ban is , hiszen nagyon sok megkeresés érkezett hozzánk, román tannyelvű iskolákból is.” – magyarázta Kovács. Nem kevésbé volt sikeres a szintén gyermekeknek szóló Kertésztanoda programsor is, amelynek révén a kertészkedés, zöldségtermesztés mindennapi (és nem ritkán igencsak fárasztó) munkájában vettek részt a kis gazdálkodók, hogy aztán örömmel gyűjtsék be és fogyasszák kétkezi munkájuk gyümölcsét.

Még inkább nemzetközi hírnevű lett a partiumi, szatmári pálinka, hiszen vidékünk pálinkászai nem csak az Ákovita nemzetközi pálinka- és párlatversenyről tértek haza éremesővel, de a Kárpát-medence különböző országaiban megszervezett nemzetközi versenyekről is — legutóbb, pár nappal korábban a vajdasági Zentán szervezett 22. Mikulás-napi Nemzetközi Pálinkafesztiválról.
S ha már itókák fejezet: mindenképp szót kell ejteni az első alkalommal megszervezett Kincses Pince különleges és sokszínű borászati rendezvényről, amelynek keretében felvidéki, muravidéki, vajdasági, magyarországi, erdélyi, partiumi, valamint a baranyai háromszögben tevékenykedő borászatok mutatkoztak be a nagykárolyi kastélykertben, mint ahogy — a nem épp kedvező időjárás ellenére — igencsak sikeres volt a Vidék a városban rendezvény a Kossuth-kertben.

Önzetlenül segítő gazdák

Ugyancsak külön fejezetet érdemel a gazdák önzetlen segítsége: idén negyedik alkalommal szervezték meg a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem programon belül a saját búzagyűjtési akciójukat, amelynek eredményeként, az aszály sújtotta, gyenge termés ellenére a Partiumban 65 tonna búza gyűlt össze a 450 adományozó gazda jóvoltából. A lisztet nehéz körülmények között élő gyermekekkel, idősekkel foglalkozó szociális szervezetek kapták meg, erősítendő az Egy kenyéren vagyunk összetartozást.
De nem csak búzafelajánlásban jeleskedtek a partiumi gazdák, hanem a szegének világnapja alkalmából zöldség és gyümölcsfelajánlásokban is — a termények a szatmári Máltai Szeretetszolgálaton keresztül jutottak el a leginkább rászorulókhoz.

„Külön öröm számomra, hogy önök elé tudok állni és meg  tudom mutatni, mit is csináltunk, hová is kerültek az önök adományai, a kenyér, a zöldségek, gyümölcsök — nagycsaládosokhoz, sérült, fogyatékkal élőkhöz, idős, illetve egyedül álló idős emberekhez. Arra kérem önöket, továbbra is segítsék őket — főleg az időseket. Legyen ez egy hosszú távú együttműködés.” – mondta a szeretetszolgálatot vezető Hegedüs Gergő, aki egy kisfilm-összeállítással mutatta be az adományok „útját”.

A jól megérdemelt elismerések

A köszöntőket, beszámolókat követően Méhes Kati színművésznő Ádám és Éva — tréfás és pajzán  népi történetek és népdalok című előadásából előadott részletekkel támadt a rekeszizmokra, mint ahogy a Varga Sándor színművész által felolvasott vidám történetek is hangos kacagásra késztették a teremben összegyűlteket. 
A gálán tizennégyen vehették át különböző kategóriákban a Szatmár megye legkiválóbb gazdálkodója elismerést; a hálózat által idén harmadik alkalommal meghirdetett ösztöndíj-pályázatának három nyertese — a szilágy megyei Anderlik Ádám, a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem Mezőgazdasági karának harmadéves hallgatója; a Máramaros megyei Szőlős Balázs, aki szintén a kolozsvári egyetem Mezőgazdasági  karának hallgatója, és a Szatmár megyei, mikolai Fülep Izabella-Mária, aki a Debreceni Egyetem kihelyezett nagyváradi mezőgazdasági mérnök szakán hallgató — is az ünnepség keretében vette át tíz hónapos érdemösztöndíj-szerződését.

Az ünnepségnek azonban ezzel még nem volt vége, hiszen elismerő oklevelet vettek át a zöldség és gyümölcsfelajánló gazdák (Balogh János, Szatmárnémeti; Bodnár Ádám, Avasújváros; Karikás István, Egri; Kállai Pál, Mikola; Szűcs István, Egri; Gaál Mátyás, Sándorhomok; Dolhai Endre, Egri; Snellenperg Cecilia, Magyarcsaholy; Kovács Zsolt, Magyarcsaholy; Erdei Bianka, Szatmárhegy; Jónás Rudolf, Amac; Koncz Zsófia, Mezőterem; Madaras Szabolcs, Csanálos; Sajó Ildikó, Börvely; Erdei István, Avasújváros; Erdőközi Klára Rozália, Hadad), valamint a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem programban felajánlást tett gazdák.

A gálát a nagykárolyi Piarista Nővérek Kongregációja égisze alatt működő, Celestina Anya Óázis család típusú intézmény gyermekeinek megható, karácsonyt hirdető, szép, hangszeres, énekes, saját verses összeállítása zárta.

Szabó Kinga Mária