Annak ellenére, hogy az Európai Unióban emberek milliói élnek szegénységben és mélyszegénységben, az élelmiszerekkel egyáltalán nem bánunk takarékosan. Romániában „csak” évi 100 kg élelmiszert dobunk a szemétbe.

Az uniós tagországokban évente 89 millió tonna élelmiszert dobnak ki a szemétbe, ami egy személyre átszámítva átlagosan 180 kilogrammnyi élelmiszert jelent. Eközben csaknem 80 millió ember a szegénységi küszöb alatt tengődik.

A pazarlás mértéke Európában már most is katasztrofálisnak nevezhető, semmi jóra nem számíthatunk azonban az elkövetkező években sem: 2020-ig további 40 százalékkal nőhet a hulladékba került élelmiszer, vagyis hat év múlva már nagyjából 126 millió tonna élelem kerülhet a kukákba. Pedig egyéb helyen is igencsak jól jönne, hiszen az Unió országaiban mind jobban emelkedik a szegénységi küszöb alatt élők, sőt a különböző humanitárius segélyekre szorulók száma. Az Európai Parlament emiatt határozottan elrendelte: meg kell fékezni a pocsékolást, és 2025-re a jelenleginek a felére kell csökkenteni a kidobott élelem mennyiségét.

Felelőtlen háztartások

A legutóbbi felmérések szerint az uniós tagországokban legnagyobb mértékben – az esetek 42 százalékában – a háztartásokból kerül az élelem a kukákba. Ezt az ipar követi a sorban, 39 százalékkal. Az országos közétkeztetésben is jelentős mértékű a pazarlás a maga 14 százalékával, míg a kereskedelemben ez 5 százalék. Csekély vigasz, hogy a világ többi országában még az európainál is rosszabb a helyzet. A felmérések szerint egy év alatt földünkön 1 milliárd tonnára tehető az élelmiszer-hulladék, s az ilyen könyörtelen pazarlásból eredő gazdasági kár értéke túllépi a 350 milliárd eurót. Jelenleg a világ élelmiszer-termelésének a harmada végzi a kukában. Minderre az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) mutatott rá egy nemrég közreadott jelentésében.

Decens pazarlás Romániában

A szupermarketekben vagy akár a sarki kisboltban tett látogatásaink során nemcsak a legszükségesebbeket vásároljuk, hiszen gyakran a kosárba kerül olyan élelmiszer is, amire — legalábbis pillanatnyilag — nincs szükségünk. A statisztikai adatok szerint minden román polgár évi 100 kiló élelmet dob a szemétbe.

Ám még ennél is megdöbbentőbb az, hogy mi takarékosoknak tűnünk azzal szemben, ami az EU-ban történik: az átlagos évi 180 kg/fő, vagyis 89 millió tonnányi kidobott élelmiszer. A toplistán 27 ország közül Románia a 10. helyet foglalja el az Eurostat szerint, például Németországban a háztartások a pazarlásban 61 százalékkal vesznek részt, 6670 tonna kidobott élelemmel. Ez a meggondolatlan élelmiszerpazarlás korunk egyik legégetőbb problémája – de a szakemberek szerint legalább 60 százalékkal csökkenthetnénk neveléssel vagy a technológia segítségével. Az Európai Unió 2025-ig 50 százalékkal szeretnék csökkenteni az élelmiszer-pazarlást, de nagyon kétséges, hogy ezt sikerül-e elérnie.

Felvilágosítás már az iskolában

Bár az élelmiszer-pazarlás Romániában a nyugati országok szintje alatt van, sajnos megfigyelhető a jelenség növekedése, ez pedig a fogyasztói szokások megváltozásának tulajdonítható. Az ételpocsékolás 42 %-a a magán háztartásokból eredeztethető, a veszteségek egyik fő oka pedig a hibás tervezés: az emberek túlbecsülik a szükségleteiket, és túlságosan sok élelmiszert vásárolnak, elsősorban akkor, amikor valamilyen családi ünnepségre készülnek, és nem tárolják megfelelő módon az élelmiszereket. Hiszen ahhoz, hogy az élelmiszerek megfelelő ideig fogyasztható állapotban maradhassanak a hűtőkben, mélyhűtőkben, be kell tartani néhány szabályt. A legelső az, hogy a hűtő nem lehet túlzsúfolt, hogy akadályozza a légmozgást, mert ez esetben nem tud hatékonyan hűteni és az élelmiszer hamarabb bomlásnak indul.

Az élelmiszerek akkor maradnak hosszabb ideig fogyasztható állapotban, ha a hűtőben állandó 4°C a hőmérséklet, 70-85%-os páratartalom mellett. Az utolsó előtti vásárlásból származó termékeket pedig ne feledjük a polcok hátsó részében. Arra is figyeljünk: ne tegyük a frissen elkészült ételt melegen vagy forrón a hűtőbe, mert a hirtelen hőmérséklet-változás megváltoztatja az étel ízét, de kicsapódik a gőz is a hűtőben, az edény melege kisugárzik, és megromolhatnak, penészednek az élelmiszerek.

A mélyhűtő ugyancsak fontos szerepet játszik az életünkben és az élelmiszereink tárolásában, de vegyük figyelembe, hogy csak a frissen vásárolt élelmiszert érdemes mélyhűteni. A folyamat során az élelmiszerek természetes víztartalma jégkristályokká alakul, így elkerülhető a baktériumok elterjedése.

Temészetesen a felvilágosítást már az iskolában el kell (kéne) kezdeni, a diákoknak elmagyarázva az élelmiszerekkel való észszerű bánásmód fontosságát, és rámutatva arra: míg egyrészt rengeteg élelem kerül a szemétbe, másrészt ott a szegénységi küszöb alatt élők nagy tömege.