Évente több mint 11 ezer új tüdődaganatos esetet jegyeznek Romániában, közel tízezren pedig feladják a harcot a betegséggel szemben. A betegek háromnegyedénél túl későn diagnosztizálják a gyilkos kórt.

November a tüdőrák megelőzésének hónapja világszerte. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) halálozási statisztikáiban 2012 óta a tüdődaganat vezeti a listát.

Romániában egy év alatt 11 340 tüdő- és hörgőrákos esetet vettek nyilvántartásba a szakemberek, 10 277 beteg pedig elhunyt a kór következtében — közölte a szomorú adatokat egy tüdődaganatokkal foglalkozó fővárosi kerekasztal-beszélgetés során ezen a héten dr. Laura Mazilu onkológus főorvos, egyetemi tanár. Szatmár megyében is az egyik vezető onkológiai megbetegedés: a közegészségügyi hatóság adatai szerint 2016-ban például 1033 új rosszindulatú daganatos megbetegedést vettek nyilvántartásba, ezek közül 138-an szenvedtek tüdőrákban (31 nő és 101 férfi).

Sajnos az esetek nagy részét, mintegy 75 százalékát túl későn fedezik fel, amikor a betegség sokszor már műthetetlen fázisban van. A betegek ugyanis sokszor félreértelmezik a tüneteket, nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget nekik.

A tüdőrák tünetei a legtöbb esetben nem specifikusak — krónikus köhögés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, nehéz nyelés, esetleg vérköpés —, éppen ezért egyáltalán nem egyszerű a kórkép felállítása.

A tüdőszűrés sem százszázalékosan biztos módszere a tüdőrák diagnosztizálásának, mert például a kis méretű elváltozásokat nem mutatja ki. Ennek ellenére ajánlott a tüdőszűrésen való rendszeres részvétel, mivel a tüdőrákos esetek nagy részét így is tüdőszűrésen fedezik fel. Ennek hiányában csak jóval későbbi stádiumban, rosszabb gyógyulási eséllyel lehet felfedezni a daganatot.