A tagállamok energiaimport-függőségi rátája a Málta, Ciprus és Luxemburg esetében jegyzett több mint 90 százaléktól az Észtország és Románia esetében regisztrált 10,52, illetve 28,20 százalék között váltakozik. Míg azonban Észtországban egy év alatt megduplázódott az energiaimport-függőségi arány - a 2019-es 4,83 százalékról 2020-ra 10,52 százalékra nőtt -, addig Romániában három százalékponttal mérséklődött 2019-hez képest.

Az Eurostat megjegyzi, hogy az EU energiaimport-függőségének a csökkenése az energiaimport 12,6 százalékos visszaesésével, valamint a primerenergia-termelés mérséklődésével magyarázható, ez pedig a világjárvány indokolta korlátozások miatti keresletcsökkenés eredménye.

Az EU energiamixében a legnagyobb arányban jelen levő energiahordozók - a kőolaj és kőolajtermékek (az összmennyiség 34,5 százalékát teszik ki), illetve a földgáz (az összmennyiség 23,7 százaléka) - nagyrészt importból származnak. A nyersolaj esetében a legnagyobb az importfüggőségi ráta, ez a 2019-es 96,8 százalékról csak 96,2 százalékra csökkent 2020-ra. Az EU-ban a villamosenergia-termeléshez és a fűtéshez elengedhetetlen földgáz esetében az importfüggőségi ráta 83,6 százalék körüli volt 2020-ban, ami hat százalékpontos csökkenést jelent 2019-hez viszonyítva. AGERPRES