Az uniós tagállamok katonai képességeinek és együttműködésének jelentős hiányosságai miatt - ha Európa teljesen magára lenne utalva a védelem terén - váratlan helyzet esetén több százmilliárd euró azonnali kiadásra lenne szükség - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke friss tanulmányában csütörtökön.

A jelentés szerint, ha az Egyesült Királyság kilép az unióból, az tovább súlyosbítja a helyzetet, mivel ez a tagállam költ a legtöbbet védelemre Európában. Az uniós tagállamok együttes védelmi kiadásainak mintegy egynegyede származik a brit költségvetésből - közölték.

A számvevők fontos tényezőnek ítélték, hogy a védelem területe szervesen kötődik a nemzeti szuverenitáshoz. Egyértelmű stratégiai különbségek mutatkoznak az egyes uniós tagállamok között, például nem egységes az elképzelésük a biztonsági fenyegetéseket illetően, és nem egyformán képzelik el az EU szerepét a védelmi politikában. A tagállamok más-más művelet-végrehajtási szabályokat alkalmaznak, és a legkülönbözőbb álláspontokra helyezkednek a katonai erő alkalmazásával kapcsolatban is.

Kritikus kérdésnek nevezték, hogy az EU képes lesz-e a NATO-t kiegészítve elkerülni az uniós védelempolitika területén jelentkező párhuzamosságokat és átfedéseket. A tagállami széttagoltság miatt ugyanis véleményük szerint kevés az uniós szintű, összehangolt intézkedés. Arra hívták fel a figyelmet, hogy elengedhetetlen a védelmi és biztonsági rendszerek együttműködésének kihasználása, különösen a NATO esetében, mivel a kollektív védelem tekintetében 22 tagállam számára a NATO jelenti az elsődleges keretrendszert.

Mint tájékoztattak, az Európai Bizottság az unió védelmi és külső biztonságra vonatkozó költségvetését a 2014-2020-as időszakban megszavazott 2,8 milliárd euróról a 2021-2027-es időszakban 22,5 milliárd euróra növelné.