Tegnap Szatmárnémetiben járt Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, aki Brüsszelből érkezve több magyarországi és Szatmár megyei határátkelőnél (Barabás, Beregsurány, Halmi) járt, egyeztetett a helyi önkormányzatokkal és képviselőkkel arról, hogy miképpen mehetne gördülékenyebben a segítségnyújtás. A háború kapcsán a képviselő kifejtette, hogy az Európai Uniót is meglepte Vlagyimir Putyin nyílt agresszivitása, mert míg február 24-e előtt az Unió egyik legfontosabb napirendi pontja a környezetvédelem volt, addig most már ezt és a többi pontot teljes mértékben az ukrán-orosz helyzet váltotta fel. Ezek közül is a legfontosabb jelenleg: Európa biztonsága. 

Szükség lenne egy európai haderőre

Tegnapelőtt, március 10-én tartották a legutóbbi EU-csúcsot, Versailles-ban egy nem hivatalos találkozó keretén belül ültek össze az uniós állam- és kormányfők. Az informális találkozó célja az volt, hogy a vezetők megvitassák az ukrajnai háború helyzetét és annak következményeit, valamint Európa energetikai függetlenségét és az Unió átfogó védelmi stratégiáját. Vincze Loránt szerint jogosak azon kérdések, hogy ha a háború esetlegesen hosszabb ideig elhúzódik, akkor mi lesz velünk, a gazdasággal, az inflációval? Elmondása szerint rengeteg válságtanácskozás zajlik folyamatosan Brüsszelben, a legutóbbi EU-csúcs egyik lényeges pontja pedig az volt, hogy az Uniónak sürgősen szüksége van egy ütőképes haderőre. Az Európai Uniónak a napokban elsősorban a békét kell határozottabban közvetítenie, viszont a politikus szerint most már komolyan el kell gondolkodni azon, hogy saját haderővel rendelkezzen Európa, hiszen ezt már az elmúlt évek terrortámadásai is indokolták volna.

Ezekről az intézkedésekről persze minél hamarabb kellene dönteni, mert egy ilyen elképzelés megvalósítása nem csak hónapokba, hanem akár évekbe telhet. Lengyelország és a balti államok az elmúlt napokban nyíltan felszólaltak a fegyveres megoldások mellett, Vincze szerint mégsem ez a járhatóbb út: „Most bent vagyunk egy puskaporraktárban, és mindenkinek a zsebében van egy gyufa. A kérdés a következő: valaki előveszi azt a gyufát? Gyakorlatilag egyetlenegy rossz mozdulatnak, egyetlenegy rossz nyilatkozatnak is beláthatatlan következményei lehetnek” — mutatott rá a képviselő. A fegyvertelen intézkedések a legoptimálisabbak jelenleg, bár egy esetleges orosz előrenyomulást meg lehetne állítani a hadszínterén összehangolt fegyveres válaszcsapásokkal, de egész Európának számolnia kell azzal, hogy Oroszország jelentős nukleáris arzenállal rendelkezik. Illetve meglátása szerint a fegyveres válaszcsapások újabb és újabb áldozatokkal járnának, és mindez csak tovább nyújtaná a háborút. Vincze Loránt bízik az Európai Unió stratégáiban, amelynek az ilyenfajta válsághelyzet kezelése a szakterülete, szerinte biztosan jó döntések születnek majd az Unió részéről ezekben a hetekben.

Putyin Románia ellen fordulhat?

A háború kezdete óta, ahogyan minden közösségi felületet, úgy már lassacskán a különböző médiaorgánumokat is ellepik az álhírek. Oroszország és Ukrajna is teljesen máshogyan közli a világ felé az ottani történéseket, illetve mivel eleve klasszikus fegyveres harcok folynak ott, így még nehezebb megtalálni a valós és releváns információkat, híreket. Az a pánik, amely az ország lakosságának egy részét elfogta az elmúlt hetekben, érthető is, köszönhetően a valós híreknek, természetesen az álhíreknek, valamint Románia elhelyezkedésének. Országunk alapvetően is Kelet-Európa legnagyobbja, illetve stratégiailag is fontos a szerepe: Románia szomszédos a posztszovjet állammal, Moldovával. Moldova és a Dnyeszter Menti Köztársaság (Transznisztria) szovjet utódállamokként akár Vlagyimir Putyin következő katonai célpontjai lehetnek.

Vincze Loránt elmondta, hogy az aggodalomnak lehetnek valós alapjai, pont emiatt fontos Románia megerősítése védelmi szempontból a NATO által, ami eddig gördülékenyen megy, hiszen az elmúlt hetekben amerikai, belga és francia csapatok is érkeztek országunk különböző katonai támaszpontjaira. Ezek jelentős erők, melyek az elmúlt évtizedekben a román állam külügyi álláspontjainak köszönhetők, és fontosnak tartja, hogy Románia bízhat a katonai támogatásban. Az, hogy Erdély egyelőre mit fog érzékelni a háborúból, az elsődlegesen majd gazdaságilag (kőolajárak, élelmiszer-ellátás és infláció) lesz megállapítható, de még ezeket a tényezőket sem lehet pontosan felmérni, bár minden egyes forgatókönyvre készen kell állnunk. „Közösségeinkben és közvetlen környezetünkben sem fogunk megnyugvást találni, míg nem lesz béke. Követelnünk kell a békét” — hangsúlyozta a képviselő. 

Ukrajna csatlakozhat?

Nem titok, hogy az Oroszország elleni harcok és tárgyalások alkalmával Ukrajnának egy felhasználható tényező lenne a kézében, ha esetlegesen tagja lenne az Európai Uniónak. Még február 29-én Volodimir Zelenszkij aláírta országa Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét. Akkor azt mondta az elnök, hogy országa felvételét teljesen reálisnak látja. A balti államok és Lengyelország a legelsők között voltak, akik támogatták Ukrajna csatlakozási kérelmét, a szerdai EU-csúcson pedig a legtöbb tagország megerősítette, hogy Ukrajnát az európai közösséghez tartozó országnak tekinti, viszont az uniós csatlakozási folyamatát csak hosszú távon tudja elképzelni. Vincze Loránt elmondta, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának kérdésében a legelsődlegesebb tényezők az érzelmek, hiszen vélhetően Zelenszkij mindennel megpróbálkozik, amivel mentheti vagy védheti a népét, de az Unió részéről is ugyanez az eset áll fent: amiben csak lehet, segíteni kell Ukrajnát. Ugyanakkor az ország tagjelölti státusza nem egyenlő a teljes tagsággal.

Ez egy hosszú folyamat, és bár az Uniónak megvannak az értékei, de fontos nem elfelejteni, hogy az Európai Unió elsődlegesen egy gazdasági megállapodás az országok között. Nagyon fontos, hogy egy állam a legkompatibilisebb legyen; jelezte, hogy Románia nagyon hosszú utat tett meg gazdaságilag addig, amíg tagja lett az Uniónak. Ukrajna ettől még nagyon távol áll, és nem csak a háború miatt: „Ukrajna amúgy sem volt egy valódi demokrácia, egy valódi jogállam, a csatlakozása nem történhet meg egyik napról a másikra. Azt a hosszú utat, a különböző csatlakozási fejezetek megnyitását és lezárását be kell járnia. De ha most ez az országnak segítség, ha megkapja a tagjelölti státuszt, akkor ezt az Európai Unió megteheti, de a neheze utána következik. Láthattuk, hogy Ukrajna után Moldova is beadta a csatlakozási kérelmet, hiszen ugyanaz a kitettség fenyegeti őket is, mint Ukrajnát.”

Menekültek helyzete

Az elmúlt hetekben az ukrán menekültek társadalmi elhelyezkedése jól látható volt. A háború legelső napjaiban Románia és Magyarország határait leginkább a tehetősebb ukrán állampolgárok lépték át legjobb autóikkal. Ez így ment az elmúlt hetekben, a határokon most kezdenek jelentkezni a középosztálybeli polgárok, akik közül viszonylag kevesen kérelmeznek menekültstátuszt akár Romániában, akár Magyarországon. Ők is mennek tovább. Ennek oka, hogy Ukrajna valójában egy kivándorló ország, és bár gazdaságilag minden esélye meglenne, hogy ne legyen az, mégis az egyik legélhetetlenebb Európában. Vincze Loránt európai parlamenti képviselő több határátkelőnél szemlélte az ottani helyzetet. „Láttam azt, hogy a kisgyerekek éppen elbúcsúznak édesapjuktól. A gyerekek mennek tovább édesanyjukkal, míg édesapjuk ment vissza a háborúba, s ki tudja, mikor találkoznak ismét. Elképzelhetjük ezt a tragédiát, ha ezt még beszorozzuk pár millióval, és akkor még hol a vége?”

A jelenlegi előrejelzések 5–6 millió menekült érkezéséről szólnak, viszont ez a szám a frontvonalak kitolódásával arányosan nőni fog, ami hatalmas nyomás alá helyez minden országot.” A képviselő hozzátette, hogy Románia, ezen belül pedig Szatmár megye is tette a dolgát, olyannyira, hogy ezen még Brüsszelben is meglepődtek. „Ott eleinte azt hallották, hogy mi elutasítjuk a menekülteket, holott mi csak a gazdasági bevándorlókat ellenezzük, a háborús menekülteket mindenben segítjük. Ez kötelességünk. Sokan tették ezt meg, de továbbra is szükség van a segítségre, leginkább az önkéntesekre. De bízunk abban, hogy ez a fegyveres konfliktus ott marad Ukrajnában.” A sok negatív („megérdemlik az ukránok…”) komment kapcsán, amelyek a közösségi oldalakat árasztották el, Vincze Loránt elmondta, hogy bár Ukrajna az évek alatt rászolgált arra, hogy kisebbségellenes országnak tartják, és a szélsőséges nacionalizmusával rendre elidegenítette az országban található kisebbségeket, mégis szerinte semmi nem indokolhat háborút.

Szolomájer Bence