A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap önkormányzatokra vonatkozó várható kiírásait ismertették pályázati szakértők csütörtökön a Szatmár megyei polgármesterek és vállalkozók körében.

A Falufejlesztés európai pénzalapokból elnevezésű, tájékoztató jellegű rendezvényt, amelyet csütörtökön tartottak az RMDSZ szatmárnémeti székházában, Sógor Csaba európai parlamenti képviselő kezdeményezte, szakmai partnerségben a RegioConsult Pályázati és Befektetési Tanácsadó Vállalattal, illetve együttműködve az RMDSZ Szatmár megyei szervezetével. A rendezvényt Pataki Csaba szenátor, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke nyitotta meg, majd Sógor Csaba EP-képviselő ismertette látogatásuk célját. Sógor Csaba beszélt az utóbbi időszakban végzett munkájáról. „Sok minden megváltozott, de még mindig nem lehet azt állítani, hogy jól mennek a dolgok, ezt látják Brüsszelben is, de azt is látják, hogy Romániában szükség van a változásokra” — mondta Sógor. Az EP-képviselő rámutatott: a találkozó célja, hogy a 2014–2020-as időszakban várható, önkormányzatoknak szóló pályázati lehetőségekről tájékoztatást nyújtson. A következő költségvetési ciklus pályázati lehetőségei még kidolgozás alatt állnak, de már körvonalazódik, hogy mire lehet számítani. A képviselő szerint rendkívül fontos, hogy idejében felkészüljünk ezekre, annak érdekében, hogy a pályázók több pénzt tudjanak lehívni falufejlesztésre és közösségfejlesztő célokra.

Egyszerűbb eljárás

A 2007–2013-as pályázati ciklusban rendelkezésre álló európai forrásokat 2015 végéig költheti el Románia — emelte ki Ilyés Szabolcs pályázati szakértő. Az ország jelenleg 50–60 százalékban használta fel ezeket a pénzalapokat. Ha év végéig elérjük a 70 százalékos kihasználtságot, akkor még mindig kilencmilliárd eurót ott hagyunk az EU költségvetésében. Kitért arra, hogy Románia rendelkezésére az újabb periódusban közel 42 milliárd euró áll majd, ez majdnem 10 milliárd euróval több az előző időszak költségvetéséhez képest. A román pályázati rendszer a következő időszakban nem csak tartalmilag változik, hanem szerkezeti szempontból is átalakul. Ilyés Szabolcs szerint mindenképpen üdvözlendő az a változás, hogy az eddigi tíz–tizenkettő helyett csupán három intézmény foglalkozik majd a pályázatok bonyolításával, ez egyszerűsíti az ilyenkor szokásos eljárást. Ezzel átláthatóbb lesz a rendszer, egy ilyen intézkedés növelheti a pályázási kedvet.

Magyar Lóránd, a Szatmár Megyei Vidékfejlesztési, Halászati és Kifizetési Ügynökség munkatársa ismertette a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap 7.2-es és 7.6-os várható kiírásait, amelyeket véleménye szerint az önkormányzatoknak érdemes figyelemmel követniük. Előző az alap-infrastrukturális beruházásokat finanszírozza, utóbbi a kulturális örökség védelmével kapcsolatos fejlesztésekre nyújt európai forrásokat. Magyar Lóránd felhívta a figyelmet, hogy az EU 200 millió eurót különített el a B-kategóriájú műemlék épületek felújítására. Ez az összeg körülbelül ötszáz műemlék felújítására elég, soha nem volt ilyen lehetőség az épített örökség felújítására — tette hozzá Magyar Lóránd.