A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) a hét közepén, augusztus 19-én közös beadvánnyal fordult a román Oktatási és Kutatási Minisztérium vezetőségéhez, illetve Monica-Cristina Anisie miniszter asszonyhoz — tájékoztatták a Szatmári Friss Újságot a szövetségek.

A két szervezet elnökei — Burus-Siklódi Botond (RMPSZ) és Domokos Ferenc (MAKOSZ) — által ellenjegyzett közös dokumentumban olyan rövid és középtávú közoktatás-politikai irányvonalak és intézkedések meghozatalát javasolják, amelyek a 2020/2021-es tanév elkezdéséhez, az iskolák programjának járványügyi feltételek között történő hatékony megszervezéséhez, fenntartásához és működtetéséhez járulnának hozzá.

Ebben a tekintetben a javaslatcsomag tartalmaz alkalmazható javaslatokat a kerettantervek óraszámait érintő csökkentési eljárásokhoz is.

Az RMPSZ és a MAKOSZ közös állásfoglalása értelmében oktatásszervezési területeket érintően a szaktárcának sürgősen tisztáznia és pontosítania kell a közbeszédben használt „döntési decentralizáció”, valamint a „hibrid oktatás” fogalmakat.

Ki kell dolgoznia és a tanintézmények rendelkezésére kell bocsátania olyan részletes és széles körben használható oktatásszervezési forgatókönyveket, amelyek a decentralizáció valós lehetőségeit felhasználva egyenként vagy egymás közötti kombinálásuk révén lehetővé teszik a helyi körülményeknek, feltételeknek, járványügyi helyzeteknek megfelelő oktatási folyamatok megszervezését.

Olyan közoktatást érintő módszertani útmutatókat kell kidolgoznia és a tanintézmények rendelkezésére bocsátania, amelyek oktatási formákra, típusokra és szintekre strukturálva konkrét javaslatokat és megoldásokat tartalmaznak:

— a kerettantervek óraszámainak és a tananyag mennyiségének észszerű, releváns csökkentése, illetve az online és vegyes oktatáshoz való igazítása és alkalmazása;

— a 2019/2020-as tanév második félévi tananyagának újrastrukturálása (ezáltal az elmaradt tananyagrész bepótlása);

— a decentralizált oktatásszervezési döntések eljárásai;

— a pedagógusok tantárgyközi együttműködési lehetőségeinek megvalósulása;

— az oktatási folyamat megszervezését érintő lehetőségek és ennek „helyszíneit” érintő kérdések;

— az osztályozások, értékelési folyamatok, a jegyek és hiányzások adminisztrálása, vagy

— a nyolcadikosokat és tizenkettedikeseket érintő vizsgatananyagok követelményeinek és tartalmainak tisztázása terén.

Ezen a téren továbbá a pedagógusok és diákok szövetségei szorgalmazzák az érvényben levő törvénykezés összeegyeztetését a járvány által kiváltott helyzet kezeléséhez szükséges eljárásokkal, illetve hogy indítsanak el olyan diákoknak és szülőknek szóló oktatási jellegű programokat, amelyek célja az egészséges életmód, illetve a vírussal szembeni védekezés népszerűsítése.

A két szervezet álláspontja szerint sürgős oktatásfinanszírozási intézkedésekre is szükség van a szaktárca részéről, amelyek eredményeképpen:

— növelni kell a közoktatásban dolgozók rendszeres és helyi igényeit kielégítő továbbképzésre fordítható összegeket; mindezt a megyei pedagógusok házai finanszírozásának növelésével, illetve a fejkvótás finanszírozási rendszerben eddig is létező, de támogatás nélkül maradt szakmai továbbképzési alapfejkvóta összegének meghatározásával (25 lej/tanuló/év) és folyósításával javasolják megvalósítani;

— további országos támogatási programok elindítása válhat lehetővé, amelyek keretén belül az állam támogassa internetelérhetőséggel rendelkező digitális eszköz beszerzését a szegény családi körülmények között élő tanulók, a többgyermekes családok, illetve a pedagógusok számára;

— lehetővé válik a válság körülményei között megszervezendő, biztonságos oktatás feltételeinek megteremtéséhez szükséges plusz személyzet (különösen a napközikben szükséges kisegítők, de alsó és felső tagozatos pedagógusok, nem didaktikai személyzet, egészségügyi személyzet és iskolai tanácsadó szakemberek) alkalmazása;

— az állam támogatásban részesíti a hátrányos gazdasági és/vagy szociális helyzetben működő, újonnan alakult csoportok/osztályok iskolai bútorzatának beszerzését;

— a megfelelő iskolai közegészségügyi és higiéniai feltételek, valamint az online és/vagy hibrid oktatáshoz szükséges intézményi digitalizáció feltételeinek biztosítása érdekében legalább 20%-kal növekszik a fejkvótás finanszírozási rendszer alapját jelentő, a tanintézmények anyagi és szolgáltatási költségeinek résztámogatását lehetővé tevő fejkvóta;

— 2021-ben a GDP 6%-át fordítják az oktatásra, az Európai Unió nyújtotta finanszírozási lehetőségekből származó összegek beleszámolása nélkül.

Következtetésképpen a két szervezet álláspontja szerint minden oktatáspolitikai döntés alapját az alábbi elveknek kell következetesen meghatározniuk: gyermekközpontúság; oktatáspolitikai relevancia, valós döntési decentralizáció; közösségépítés: diákok, pedagógusok és szülők társadalmi, érzelmi és értelmi jólétének fejlesztése; társadalmi szolidaritás, esélyegyenlőség és méltányosság; minőségi oktatás: egészségi nevelés, valós nevelési igényeknek megfelelő tartalmak és kompetenciák, minőségi feltételek.