„Sokan értelmiséginek hiszik, vallják magukat csak azért, mert tanárok, mérnökök, ügyvédek vagy orvosok. Az értelmiségi lét azonban nem végzettség, hanem életmód kérdése. Aki valóban intellektuel, akkor is ír, olvas, alkot, amikor ezt már senki sem várja el tőle, senki sem fizeti meg” — írja Muhi Sándor egyik vallomásában, aki képzőművész ugyan, de gyakran megjegyzi, hogy jobb szereti, ha tanárnak nevezik. Mindez amiatt jutott eszembe, mert elszomorító módon Szatmár megyében nem okozott gondot, hogy a Magyar Költészet Napján melyik rendezvényre menjek el, hiszen csak egy volt. Felteszem magamban a kérdést: hol van a szatmári értelmiség? Bibó István is sokat foglalkozott az értelmiség és a politikai elit szerepével, annak feladataival. Véleménye szerint ennek a rétegnek a feladata, hogy felismerje, mi az ami közérdek, és közügyekben kezdeményezőként lépjen fel, mert a közügyek elhanyagolása, vagy méltatlan emberek kezébe való engedése egyedül a tisztességes emberek kezdeményezésének hiánya és közéleti bátortalansága miatt történhet. Az értelmiségnek azért kell cselekednie, hogy másnak ne maradjon cselekvési tere. Ha csak azoknak az embereknek van cselekvési terük, akik helyesen gondolkoznak, akkor a rendszer jól működik. Valahogy ez hiányzik a mai társadalomból. Valahogy azt érezzük, azt tapasztaljuk, hogy nincs meg minden embernek a maga feladata. Ezek a feladatok egyenértékűek, de nem járnak egyenlő felelősséggel. A természet rendjéből fakad, hogy nem minden ember tudja a feladatát jól ellátni. Az elit kiválasztásakor tehát az a cél, hogy tagjai olyan emberek legyenek, akik olyan értékrendet képviselnek, amelyek követésre méltók. Később Németh László mondta: „Európa legnagyobb bajának azt tartom, hogy nincs vezetésre termett rétege, a tizennyolcadik század nemességét a demokrácia felőrölte, s akik a népeken uralkodnak semmivel sem állnak azok fölött, akiken uralkodnak.” Számomra úgy tűnik, hogy az értékeket az értéktelenség megpróbálja maga alá tiporni, felborulnak az értékrendek és egyre nehezebb messzebb látni a pillanatnyi érdekeken. Egy társadalom elitjét a felelősség láncolja a közösségekhez. A társadalmat vezető elit az értelmiség, amely a tényleges társadalmi teljesítménye alapján kerül kiválasztásra, irányít és értékeket közvetít. Most nézzünk szét magunk körül és gondolkozzunk el azon, hogy a fenti szempontok alapján kiket illethet meg az értelmiségi titulus?!

Elek György