Az érettségi próbavizsgától eltelt időszakban – két ízben is – alapos szakmai indoklással alátámasztott észrevételezési kérelmet juttatott el a Románia Magyar Pedagógusok Szövetsége az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, amelyben arra kérték az illetékes szervet, sürgősségi eljárással vizsgálják meg azt, hogy az érettségi próbavizsgán már alkalmazott, új digitális értékelési rendszer bevezetése hátrányos megkülönböztetésben részesíti-e a kisebbségi tagozaton tanuló diákokat.

A szövetség országos elnöksége szakmai indoklásában hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban az oktatási minisztérium fokozatosan kidolgozta és bevezette a román nyelv kisebbségi iskolákban alkalmazható speciális tantervét és tananyagát, az idén érettségiző diákok számára az eddig fennálló hátrányos és méltánytalan helyzet az új értékelési rendszer bevezetésével még inkább súlyosbodott.  

A kisebbségi diákok dolgozatainak olyan megyékben történő javítása, ahol nincs kisebbségi oktatás, illetve ahol a pedagógusok nem rendelkeznek azon szakmai és módszertani kompetenciákkal, amelyek szükségesek egy nem anyanyelvi diák specifikus nyelvi kompetenciáinak az objektív értékelésére, tovább ronthatják a vizsgaeredményeket, továbbá súlyos következményei lehetnek a kisebbségi diákok boldogulása, továbbtanulása tekintetében.

Az RMPSZ értékelésében az új javítási rendszer negatív hatása kimutatható a próbavizsgák eredményein keresztül is.  Kovászna megyében például, a román nyelv és irodalom próbavizsgája után regisztrált átmenési arány 58.09% volt 2023-ban, míg 2024-ben ez az arány alig érte el a 26%-ot.  A szakmai szervezet indoklásában azt is kimutatta, hogy a 2024-es próbavizsgák után drasztikusan csökkent 2023-hoz képest a 6-os osztályzat feletti eredményt elérő diákok számaránya, illetve jelentősen nőtt a 2-es és 4.99 közötti osztályzatot elérők száma. 

A dokumentumban az RMPSZ Országos Elnöksége kihangsúlyozta, hogy a kisebbségi diákok – úgy a régi, mint az új törvénybe szavatolt tanterv szerinti – felkészítése terén megállapítható a hátrányos megkülönböztetés. A törvényes előírások szerint az éves órakeret 75%-a a teljes tananyag elsajátítására, 25%-a pedig a pedagógus szakmai belátása szerint felzárkóztató, vagy elmélyítő tevékenységek megtartására fordítható. 

A szövetség sokadszorra hívta fel a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek gyakorlata bebizonyította, a kisebbségi iskolákban a teljes tanóra keretet az egyébként is vaskos, nem anyanyelvi diákok nyelvi kompetenciáinak hatékony fejlesztését nem támogató nehézkes tananyag elsajátítására kell fordítani, így nem marad időkeret az ismétlésre, a felzárkóztató-elmélyítő tevékenységek megtartására.

"A számba vett evidens megállapítások alapján kértük az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, hogy sürgősségi eljárással állapítsa meg az érettségi vizsga értékelési rendszere által okozott potenciális hátrányos megkülönböztetési helyzet fennállásának lehetőségét. Bízunk abban, hogy alapos és szakmai érvekkel alátámasztott beadványunkkal hozzájárulhatunk azon igyekezetek sikeréhez, amelyek segítségével a minisztérium lehetővé teszi, hogy már ebben a nyári vizsgaidőszakban a romániai magyar diákok dolgozatait kisebbségi oktatással rendelkező megyékben, ezen a téren szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógusok értékelhessék" – írja közleményében az RMPSZ.

Hírszerkesztő

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!