Az elmúlt időszakban értékes leletekre bukkantak a Szatmár Megyei Múzeum régészei, köztük két huszonnégy karátos arany hajdíszre, amit egy 5500 éves csanálosi temetőben találtak.

A Csanálos–Vállaj határátkelőnél történt kötelező ásatáskor bukkantak rá egy 5500 éves rézkori temetőre — tudtuk meg Gindele Róberttől, a Szatmár Megyei Múzeum régészétől. Cristian Virag, a Szatmár Megyei Múzeum régésze talált rá két arany hajdíszre, amelyek huszonnégy karátos aranyból készültek. „Abban az időben nem keverték az aranyat rézzel — hangsúlyozta Gindele —, valószínűleg egy folyó homokjából mosták ki az aranyat, ezek nagyon ritka tárgyak, eddig négy darabot tártak fel a Kárpát-medencében, ebből hármat Csanáloson”.

Nemrég fejeződött be Bobáldon egy temetkezési hely feltárása de a sírt már az őskorban kirabolták, csak az összetört koporsót találták meg.

Támogatás ásatásokra

Gindele arról is beszámolt: nemrég érkezett a hír, hogy a szaktárca finanszírozza az aranyosmeggyesi kemencék feltárásának folytatását. Több mint kétszáz kemence van felmérve, eddig tizennégyet sikerült kiásni. Az egész Európában ez volt a legnagyobb fazekasközpont. Valószínűleg azért fejlődött ilyen naggyá, azért volt ilyen nagyméretű a termelés, mert amikor a népvándorlás kori népek közül megérkeztek a vandálok, megnőtt a népesség, több mint tízezren lehettek a bevándorlók, akiknek szükségük volt kerámiaedényekre. „Sajátos módszerrel készültek ezek a kerámiaedények — szögezte le Gindele —, nem találunk egy olyan szakembert, aki le tudná utánozni a gyártásukat. Miután megnyílt az Aranyosmeggyesi Régészeti Park, szerettünk volna készíttetni néhány másolatot, de a mai mesterek nem tudnak hasonlót készíteni. Ezen a tájon olyan az agyag, amit nem kell keverni semmivel. A termelés akkor indult be igazán, amikor bejöttek a germánok, akik vitték északra is az edényeket. Eddig úgy tudták, hogy Lengyelországban, Krakkó mellett volt a legnagyobb fazekasközpont, ötvennyolc kemencével. Mindig keresték, hogy honnan került oda ez a technológia, kiderült, hogy a germánok bevonulása után többen beálltak segíteni. Az aranyosmeggyesi kemencék körülbelül háromszáz évig működtek, a hunok megjelenése után a fazekasak elmenekültek — tette hozzá Gindele.

Elek György