Dr. Vass Zoltánt, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnökét, a Hit és gyógyítás rendezvénysorozat egyik szervezőjét az eddigi eredményekről és jövőbeli terveikről kérdeztük.

Ebben az évben pénteken kerül sor a Szent-Györgyi Albert Társaság által szervezett Hit és gyógyítás elnevezésű havi rendezvénysorozat keretében az utolsó találkozóra. Az alábbiakban dr. Vass Zoltánt, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnökét arról kérdeztük, hogy mennyire érte el célját ez a rendezvénysorozat, milyen hatással voltak az előadások a hallgatókra?

— Az 1990-es évek elején, amikor megalakult a Szent-Györgyi Albert Társaság, volt egy orvosi és egy művelődési szakosztálya — emlékezik vissza dr. Vass Zoltán. — Abban az időszakban sok volt a külföldi támogatás. Az orvosi szakosztály úgy indult, mint az orvosok és asszisztensek továbbképző szervezete, emellett volt egy egészségügyi nevelő szerepe is (akkor indult be a zöld telefon, vérnyomás- és cukorszintmérés stb.). Miután a támogatások egyre kevesebbek lettek, az orvosi és az egészségügyi szakosztálynak csak az a szerep jutott, hogy egyik-másik orvos elment konferenciára vagy továbbképzésre. 2002-ben dr. Kiss László, aki addig társelnöke volt a társaság orvosi szakosztályának, lemondott, én vettem át a feladatait. Akkor dr. Talián Ferenccel elkezdtünk gondolkozni: hogyan lehetne felélénkíteni a tevékenységet úgy, hogy az ne járjon nagy kiadásokkal? Ekkor jött az ötlet, hogy minden hónap utolsó péntekén rendezzük meg a Hit és gyógyítás elnevezésű találkozót, melynek mottója:„A hívő beteg jobban gyógyul, a hívő orvos jobban gyógyít”. Eddig közel negyven orvosi előadás és lelkipásztori értekezés volt, megrendeztünk három képzőművészeti kiállítást, és rendszeresen megtekinthető Kovács Emil Lajos állandó kiállítása.

— Ez a sorozat jól indult, már négy éve tart, és egyre sikeresebb. Mi ennek a magyarázata?

— Kidolgoztuk az előadások menetét, minden rendezvény három részből áll: egy szakorvosi előadásból, egy lelkipásztor előadásából és egy kulturális műsorból. Sipos Miklós, a Németi-templom lelkipásztora addig is több színvonalas kulturális eseménynek biztosított helyet. Minden hónapban egy hívő orvos tart előadást egy közérdekű témáról úgy, hogy megpróbál utat mutatni bizonyos betegségeknek a hit által történő gyógyítására, elviselésére. A témához kapcsolódva beszél a meghívott lelkipásztor is (református, római katolikus, görögkatolikus, evangélikus-lutheránus, unitárius, és szó van arról, hogy lesz görögkeleti is), a harmadik részben pedig színészek, művészek mondanak verseket, énekelnek, képzőművészeti alkotásokat mutatnak be stb. A lényeg az, hogy minden magyar nyelven történik, magyar orvosok magyarul beszélnek gyakori betegségekről, a kulturális részben, melynek közművelődési jellege is van, bemutatják a megye magyar kulturális értékeit. Bemutatták például a szatmári költőket Batizi Andrástól Kovács András Ferencig. Ebben a témakörben nagy szerepet játszott András Gyula, Méhes Kati és mások.

— Mire számíthatnak az érdeklődők a következő évben?

— Már az idén elkezdtük bevonni a fiatalokat úgy, hogy bemutattuk a megye magyar középiskoláinak a kulturális tevékenységeit, jövőre mi megyünk el az iskolákba olyan programokkal, amelyek érdeklik őket, és tanulságosak lesznek számukra. Nemcsak Szatmárnémeti területén akarunk tevékenykedni, hanem igyekszünk eljutni a megye más településeire is, például Tasnádra, Sárközújlakra, Erdődre és Kaplonyba. Nagy figyelmet szentelünk arra, hogy bemutassunk mintacsaládokat, akik példaképei lehetnek olyan családoknak, amelyek a zátony felé haladnak. Ma már az emberek nagy része tudatlanságból, meggondolatlanságból vagy egyéb okok miatt hajlamos feladni a biztosat a bizonytalanért, lemondva ezzel olyan dolgokról, amelyeket később nem lehet pótolni. A Hit és gyógyítás rendezvénysorozat egyik feladata az is, hogy felhívja a figyelmet az önpusztítás veszélyeire.

 Elek György