Tízéves a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR). Az intézmény szerepéről Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja, a szatmári kirendeltség volt osztályvezetője tájékoztatott.

A Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) idén lett tízéves — tájékoztatott Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja, az ügynökség szatmári kirendeltségének volt osztályvezetője. Ennek nagy jelentősége van, hiszen az európai uniós források lehívásának tekintetében az APIA és az AFIR a két legsikeresebb mezőgazdasági intézmény Romániában. Előbb SAPARD néven alakult meg, amikor még előcsatlakozási alapok voltak, 2007-ben lett APDPR, 2015-ben pedig AFIR. A neve folyamatosan változott, mindig az adott periódusoktól függően. A 2007–2013-as időszakban kilencven százalék volt a lehívás hatékonysága, ez a legjobb arány, ami az összes európai uniós forrást tekinti. Volt egy viszonylagosan jól megszabott irányvonal, amit mezőgazdaságban, vidékfejlesztésben Románia igyekezett követni. A 2007–2013-as időszakban elsősorban a gépparkokat igyekezett az ország felújítani egyszerűbb pályázatok révén. Igyekezett támogatni a fiatal gazdákat, illetve a nem mezőgazdasági tevékenységeket, ezek közül a turizmus volt a kiemelten támogatott szféra, illetve volt önkormányzatoknak szóló, infrastrukturális fejlesztéseket megcélzó intézkedés is. Mindegyik sikeres volt, mindegyik népszerű volt. A dilemma az, hogy elég volt-e a befektetett pénz. Magyar még mindig lát hiányosságokat a gépparkokban, hogy elég volt-e az elmúlt periódus fejlesztése. Hiányosság volt, hogy a kisgazdaságokat, a családi gazdaságokat nem igazán sikerült támogatni, ennek pedig lehetnek negatív következményei a jövőre nézve. Magyar Lóránd szerint ezek azok a gazdaságok, amelyek falun tartják az embereket. Valójában egészséges, fenntartható falusi közösségekre van szükség, azok pedig napjainkban pénz nélkül működésképtelenek. A 2014–2020-as időszakban már más a koncepció, már nem is lehet megoldani az egyszerű gépvásárlást, ha nem történik valamilyen feldolgozás. Az egészséges modell ez kellene legyen, viszont az előző ciklusban nem jutottunk el oda, hogy a gazdaságok túlnyomó része megfelelő tárolókapacitással rendelkezzen, illetve feldolgozással tudjon foglalkozni. Ennek ellenére ebben a periódusban ezt támogatják, illetve állattenyésztési farmok létrehozását. Jobbak a finanszírozási feltételek, vagyis magasabbak az uniós források arányai, elérhetik a kilencven százalékot is, ami mindenképpen egy pozitív dolog. Magyar reméli, hogy akár kormányprogram révén, akár magyarországi segítséggel vissza lehet kanyarodni egy kicsit a gépparkok felújításához, ugyanakkor sikerül valamilyen koncepciót kialakítani a kis- és közepes vállalkozások támogatására is.

Most van a bizottságban és immár másfél hónapja vitatják a piacok szabályozását meghatározó törvényt. Prioritás kellene legyen, hogy a helyi termelőknek legyen meg a helyük a piacon, a viszonteladókat próbálják meg egy kicsit visszaszorítani, illetve teljesen elkülöníteni a termelőktől. Sajnos napjainkban reális probléma, hogy a viszonteladók is termelői igazolványokkal rendelkeznek. Ez egy nagyon rossz tendencia, ugyanis a polgármesteri hivatalokban saját felelősségre nyilatkozik mindenki, hogy van földterülete, így megkapja a termelői igazolványt és az árusításhoz szükséges bizonylatot, a piacfelügyelőségnek pedig nincs lehetősége az ellenőrzésre. Könnyen előfordulhat, hogy valaki három szilvafáról harminc tonna szilvát fog eladni a piacon. Magyar szerint meg kellene próbálni digitalizálni ezt a rendszert. Lehet, hogy utópisztikusnak hangzik, de a probléma forrását a helyi önkormányzatoknál, a polgármesteri hivataloknál kell keresni. A törvény kötelezi a polgármesteri hivatalt, hogy mindenkihez menjen ki, és ellenőrizze le, hogy valójában mennyi földterülete van a termelőnek, s az meg van-e munkálva. Ez nem történik meg. Össze lehetne kötni az APIA-s rendszerrel, de az APIA-nál egy hektár alatt senki nem jelenti be a földjét, mert nem kaphat rá támogatást, a legtöbb esetben pedig egy hektár alatti területen gazdálkodnak azok, akik a piacon árulnak. Ez a megoldás akkor lenne lehetséges, ha kötelező lenne minden területet bejelenteni az APIA-nál, amely elvégezné az ellenőrzést. Az APIA kiadhatná a termelői igazolványokat, és így ki lehetne szűrni azokat, akik nem termelők. Ezzel a feketegazdaság ide vonatkozó részét is fel lehetne számolni.

Magyar Lóránd az elmúlt egy év során azzal szembesült, hogy nagyon nehéz keresztülvinni a parlamentben a jó ötleteket. Romániában nehézkesen működik a törvényalkotás, rengeteg a hibás döntés. Nagyon hiányzik ebből a szektorból a kamararendszer, ami Magyarországon és Lengyelországban nagyon jól működik, ez szintén lehetne egy kontroll. A piacok helyzetének jobbá tételére vannak lehetőségek, de nagyon nehéz elérni egy ideális állapotot. A másik dolog, amivel a bizottságban foglalkoztak, a halászati törvény. Itt is vannak az RMDSZ-nek módosító javaslatai. A halászat az, amikor ipari termelés folyik, a horgászat pedig a megyénkben is egyre népszerűbb sporthorgászat. Szintén Magyar nyújtott be módosító javaslatot — ez most a felsőházban van — a parlagfű kiirtására vonatkozóan. Romániában eddig nem létezett ide vonatkozó törvény. A parlagfű egyaránt okoz környezeti és egészségügyi problémákat. A törvény lényege, hogy mindenki számára kötelezővé válik általa a parlagfű kiirtása.

Elek György