Első és pozitív lépésként a képviselőházi munkaügyi bizottság megszavazta az anyanyelvhasználati küszöb csökkentését 20–ról 10 %–ra — Szatmár megyében jó néhány település húsba vágóan érintett.

A képviselőházi munkaügyi bizottság sürgősségi eljárással tárgyalta és a tagok többségének egyetértésével megszavazta az RMDSZ által benyújtott kezdeményezést, mely szerint 20-ról 10%-ra csökkentenék az anyanyelvhasználati küszöböt a magyar lakta településeken. A májusban benyújtott közigazgatási törvényt módosító javaslat több pontot is tartalmaz, s az egyik legfontosabb változtatás az anyanyelvi küszöb csökkentésére vonatkozik, annál is inkább, mert „rugalmasan”, a település lakosságának számától függően változna a küszöb — például 10 ezer lakos alatti településeken már 300 magyar lakos esetén, a 10 – 25 ezer lélekszámú településeken 500, a 25 – 50 ezer létszámú lakosságú településen 1000, az 50 – 100 ezer közötti lakosságú településeken 2000, valamint a 100 000 lakosságú települések esetében 10 000 magyar lakos esetén alkalmazva lenne.

„A szakbizottság tagjai nagyon józanul gondolkodtak, persze ez még nem garancia, hogy kezdeményezésünk minden fórumon átmegy, de első és pozitív lépés ez a jogszabályváltoztatás útján. Sajnos a román média nem igazán kisebbségbarát televíziós hangadói már meg is kezdték a tömeghisztéria gerjesztését, de nagyon remélem ez nem fogja érdemben befolyásolni a parlament tagjait.” — mondta lapunk megkeresésére Turos Lóránd szenátor. Nyomatékosítva: az anyanyelvhasználati küszöb módosítása normális és a többség számára is elfogadható, Szatmár megyében pedig jó néhány települést húsba vágóan érint — például Erdődön is megvalósulhat majd végre a kétnyelvűség, magában a kisvárosban és a megye egyik legfőbb turistacsalogató látványosságának számító várban is, ahol jelen pillanatban egyetlen felirat vagy szó sincs magyar nyelven. „Mindenképp konkretizálni kell a kétnyelvűséget, pontosan megfogalmazva a hol, mikor és mit. A jelenlegi törvény pontatlansága miatt ugyanis sok prefektusi hivatal és bíróság úgy értelmezte-értelmezi, ahogy akarja — számtalan vitát, elégedetlenséget és közfelháborodást okozva, mint például a kétnyelvű utcanevek esetében.” — tette hozzá a szenátor.

Szabó Kinga Mária