„A középkori Erdőd” címmel július 20–21-én rendezik meg az idei Erdődi Várnapokat. Ez alkalommal avatják fel az erdődi vár építőjének, Drágffy Bertalannak a szobrát, történelmi tanácskozást tartanak Erdőd múltjáról, majd várjátékokat láthat a közönség.

Az Erdődi Polgármesteri Hivatal és az Erdődi Helyi Tanács a jövő hét szombaton és vasárnap A középkori Erdőd címmel várnapokat szervez. Ovidiu Duma polgármester július 9-i sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az elmúlt évben a városnap egy része volt a vár udvarán megrendezett lovagitorna-bemutató, melynek sikere arra ösztönözte a szervezőket, hogy a rendezvényt kétnaposra bővítsék. A cél az, hogy minél szélesebb körben megismertessék Erdőd és az erdődi vár történetét, a turisták ide vonzása érdekében. A továbbiakban Mircea Câcu, a Mircea Augustin Művelődési Ház igazgatója ismertette az idei rendezvény programját. Július 20-án, szombaton, 17 órától, a vár bejáratánál leplezik le a vár építőjének, Drágffy Bertalannak a szobrát, majd a művelődési házban, történelmi tanácskozás keretében, bukaresti és kolozsvári történészek a középkori Erdődről és az erdődi várról értekeznek. Július 21-én, vasárnap, 12 órakor vonulnak fel a rendezvényre érkező hagyományőrző csoportok, amelyek a vár udvarán is előadást tartanak.

Megjegyzendő, hogy a tanácskozásra egyetlen magyar történészt sem hívtak meg, s a várjátékokon sem vesznek részt magyar csoportok, annak ellenére, hogy az erdődi vár alapítása és későbbi története a magyar történelem, egyház- és irodalomtörténet fejezeteit alkotja.

Drágffy Bertalan

Erdőd a XIII. század elejéről fennmaradt oklevelekben „Erdowd” néven szerepel. 1392-ben az itteni birtokot a moldvai származású Drágffy család szerezte meg, amelynek tagjai magas királyi tisztségeket nyertek el a következő évszázadokban. Hunyadi Mátyás király 1481-ben kedvelt hívének, Drágffy Bertalan pohárnokmesternek engedélyt adott, hogy a birtokán bárhol várat építhessen. Hozzá köthető a vár alapjainak a megásása, amely a továbbiakban a környékbeli jobbágyfalvakat összefogó váruradalom központjaként szolgált. A korai erődítmény felépítéséről nincsenek pontosabb adatok. A középkori Magyar Királyság történetében fordulópontot jelentő 1526-os mohácsi csatában az ország zászlaját hordozó Drágffy János országbíró is ott veszett az öldöklő közelharcban. Később az erdődi váruradalom a Drágffy család egyik nőtagját feleségül vevő Báthory főnemesi família kezébe került. Ez a vidék ütközőzónának számított a Habsburg-birodalom részévé váló magyar területek és a török szultán függőségébe kényszerült, de ténylegesen önálló Erdélyi Fejedelemség között. Éppen ezért gyakorta vonultak fel ellenséges csapatok, hogy hatalmukba vegyék az erődítményt. Egy 1565-ből származó feljegyzés szerint a Schwendi Lázár királyi generális által megszállt várat rövidesen visszavették, és lerombolták az ellenpárti János Zsigmond katonái. 1730-ban Károlyi Sándor gróf utasítására egy négytornyú barokk várkastélyt emeltek az egykori vár megmaradt köveiből és újonnan égetett téglákból. Drágffy Bertalan egyik érdeme, hogy 1481-ben újjáépítette a krasznabélteki és az erdődi templomot, az erdődi templomban temették el.

Elek György