A határon túli magyar közösségek segítségét kérte a Kárpát-medencei magyar emlékhelyek feltérképezéséhez, az Emlékhely Névtér bővítéséhez Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) főigazgatója csütörtökön Kolozsvárt.
Az intézményvezető a Kolozsvári Református Kollégiumban számolt be a Magyar Nemzeti Névtér új fejlesztéséről, az Emlékhely Névtérről, amely a tervek szerint a Magyarország határain kívül eső magyar emlékhelyeket is tartalmazza majd.

Mint elmondta, a NÖRI a magyarországi példát követve a Kárpát-medencében, majd a világban található magyar emlékhelyeket is összeírná, és ehhez kéri a helyi közösségek segítségét. Hangsúlyozta, hogy nem Budapestről akarják megmondani, melyek az emlékhelyek határon túl, a helyi magyar közösségek által fontosnak tartott helyeket gyűjtenék össze.

„Ennek a fejlesztésnek az igazi célja az, hogy összegyűjtsük azt a több százezer fontos helyszínt – először a Kárpát-medencében –, amely a határainkon kívül a magyarság jelenlétének a fizikai, megfogható lenyomatát jelenti” – fogalmazott a főigazgató. Kifejtette, az Emlékhely Névtér Határon túli magyar emlékhelyek almenüjébe szobrok, obeliszkek, emlékházak, szülőházak, emléktáblák, várak, kastélyok, templomok, sírkertek is javasolhatók, minden, ami az épített örökség része. És ami „jelzi és igazolja”, hogy a magyarság jelen van vagy volt az adott térségben – tette hozzá.
Ezek történelmi eseményekre és személyiségekre is utalhatnak. Utóbbiak összeírásában a magyar iskoláknak is fontos szerepük van, mivel ismerik híres diákjaikat, így a személyiségek és helyszínek összekapcsolását is segíthetik.
Az Országos Széchényi Könyvtárral közös projekt februárban kezdődött, és egy-két évig a javaslatokat gyűjtik.

Hírszerkesztő