Lassan 13 éve annak, hogy megkezdték a kertvárosi templom, vagy új nevén a Kálvin-központ építési munkálatait Nagykárolyban. Tolnay István lelkészt kérdeztük a munkálatokról.

Módosítottak eredeti elképzelésükön, s három részre osztották a Kálvin-központ építési munkálatait Nagykárolyban, nyilatkozta lapunknak Tolnay István lelkész. „Mivel maga az épületegyüttes két, illetve három fázisban is kialakítható, a presbitérium úgy döntött, hogy szakaszokra bontják a munkálatokat, így most, azaz első szakaszban a templom felépítése élvez prioritást. Az A épületrész ez, mely a templomból, irodákból, tanácstermekből, vallásos tevékenységeknek helyet adó termekből és illemhelyekből áll, továbbá itt rendezzük be a lelkészi lakást is. Hiszen ha sikerül megvalósítani, ez a rész kiszolgálja majd a teljes gyülekezetet. Az eredeti tervek szerint az épületegyüttesben egy idősközpont is helyet kapott volna, azonban az egyelőre nem épül fel. A jelenlegi templomépítő bizottság szándéka szerint idén tető alá hozzuk az épületet. De ha idén nem is, legkésőbb jövőre készen leszünk, s a belső munkálatok elvégzése már lényegesen könnyebbnek ígérkezik. A templombelső felszerelése is megvan már, melyet támogatás formájában kaptunk meg, így az egyházi tevékenység beindulhat” — mondta a lelkipásztor.

2002 őszén kezdték el a Nagykároly-Kertvárosi Református Egyházközség templomának építési munkálatait Nagykárolyban. Önkéntes munkával történt mindez, a presbitérium tagjainak aktív közreműködésével. „Nagyban segítette a munkánkat, hogy a presbitériumi tagok között két aktív építészmérnök is szerepel, ők jelölték ki az alap helyét, majd a presbiterek ásták ki az alapot. Ugyancsak ők segítettek az alap öntésénél is. Az építkezés hozzávalóinak egy része szintén közadakozás révén jött össze: a betont a kezdetekhez a Nord Construcţii vállalattól kaptuk, majd amikor szakmunkára került sor, az említett vállalat alkalmazottai vették át a munkát. Négy évig folyt az alapöntés, melynek költsége 4 milliárd régi lejt tett ki. Időközben, közös döntés értelmében, az eredeti tervet módosítva megemeltettük harminc centivel az alapot. Ez természetesen a költségeket is megnövelte. Indokolt változtatás volt ez, mert úgy láttuk, hogy nem volt kellő magasságúra tervezve az épület, nem emelkedett volna ki a környezetéből” — nyilatkozott a kezdetekről Tolnay István lelkész.

„A 450 férőhelyes templom kb. 6 méter belmagasságú lesz, míg a toronyrész elérheti a 14–15 métert. 2007-től kezdtük el a falazási munkálatokat, melyek két évet vettek igénybe. 2010-ben a födémöntési munkálatok kezdődtek el, melyek 2013-ig folyamatosan tartottak. Tavaly szünetelt a munka, s emiatt számtalan kritika ért minket, holott a válasz nagyon egyszerű arra a kérdésre, hogy miért is nem dolgoztunk: olyan munkálat előtt álltunk, melynek költsége meghaladta az 1 milliárd régi lejt, s ezt a pénzt elő kellett teremteni. Míg nem volt együtt a teljes összeg, nem volt érdemes hozzákezdeni a munkához. A templomi rész hátsó oldalának falazása folyik jelenleg, majd következik egy hátsó födémöntés, melyet a műszaki előírásoknak megfelelően, egyben kell kiönteni, továbbá készülnek a kerek oszlopok kialakítására, később pedig a karzat öntése következik majd, ami szintén olyan munkálat lesz, melyet egyetlen nekifutásra kell elvégezni. Mikor mindezzel elkészülünk, kezdünk majd felfelé haladni a falazással, illetve a további munkálatokkal, melyek végét a tetőszerkezet kialakítása jelenti majd” — mondta.

A lelkész szerint a késlekedés fő oka a pénzhiány, valamint a tervrajzok körüli probléma volt. A műépítészeti terv megvolt ugyan, de hiányoztak a statikai tervek, amiket mindig akkor kaptak kézhez, amikor épp az adott munkafolyamathoz értek. Így soha nem tudtak egy konkrét költségvetéssel készülni az épület egészére vonatkoztatva. Bár eltelt 13 év, csak most jutottak oda, hogy a rendelkezésükre álló tervek alapján készíttessenek egy olyan költségvetést, ami az épület összes munkálatára vonatkozik. Sajnos ezek a hiányosságok a pályázati úton történő pénzszerzési lehetőségeiket is igencsak korlátozták. A román kormánynál pályáztak, valamint a magyarországi kormánynál is, ahová a hatalomváltás óta négy alkalommal nyújtottak be kérelmet, azonban Budapestről az utóbbi időszakban nem érkezett pozitív válasz beadványaikra. A jövőben folytatják a pályázatok készítését, bár eddig csak Bukarestből kaptak pénzt, a vallásügyi államtitkárságtól.

„A hívek hozzájárulása, ha a pénzügyi részt vesszük alapul, akkor az összköltség 35 százalékát teszi ki, ami egy jó aránynak számít. Kaptunk támogatást a KREK-től, az előző Orbán-kormánytól, valamint egy németországi alapítványtól és más gyülekezetektől is. Igaz, utóbbiaktól nem sokat, annak ellenére, hogy 250 gyülekezet van a királyhágómelléki egyházkerületben. Mindössze 8 helyről érkezett támogatás, konkrétan egy-egy vasárnapon befolyt perselypénzüket ajánlották fel az egyházközségek. Azonban mi ezért is hálásak vagyunk. A közel kétezres lélekszámú gyülekezetünkből kb. 300 család adakozik rendszeresen a templomépítésre, s volna még pár száz család, akiktől várnánk támogatást, hiszen a templom mindenkié lesz, nem csak ezé a 300 családé. Az uniótól nincs lehetőségünk pénzek lehívására, mivel az Európai Unió új templom építését nem finanszírozza” — magyarázta Tolnay István.

Mindazonáltal a lelkész és a kertvárosiak bizakodóak. „2017-re, a reformáció 500. évfordulója alkalmából szervezendő ünnepségig szeretnénk elkészülni az új templommal legalább oly mértékben, hogy használható állapotban legyen. Nagyon hálásak vagyunk a gyülekezetünknek, a nőszövetségünknek, a presbitériumunknak és kiemelten Papp Zsoltnak, aki minden lehetőséget megragad, s lelkesedésével, kitartásával, ötleteivel mindig segít továbbhaladni és nem enged minket elcsüggedni” — mondott köszönetet a lelkész.

Tőtős Tímea