A prefektus fogadóóráján a szociális problémák mellett az engedély nélkül legelő juhok ügye került terítékre. Kiderült, ebben a kérdésben a rendőrségnek kellene határozottan fellépnie.

A prefektus fogadóóráján tegnap megjelent egy ötfős küldöttség Apátiból, akik azt sérelmezték, hogy Dobrácsapátiban és Szamoskóródon több hónapja több mint ezer juhból álló nyájat legeltet egy máramarosi férfi a községi legelőkön anélkül, hogy bármiféle engedéllyel rendelkezne erre. A panaszosok elmondták, hogy 37 hektár legelőterületet az állattartók használati szerződés alapján birtokukba vettek, azt felszántották, majd újrafüvesítették. Jelenleg csak a töltésoldal egyes részei szabadok, a többi községi legelő bérbe van adva. A máramarosi juhászt ez a tény azonban egyáltalán nem zavarja, vígan legelteti nyáját a mások legelőjén. Az elmúlt vasárnap falugyűlést is tartottak, ahol a község polgármestere, Domokos Sándor is jelen volt, aki meghallgatta a panaszokat, azonban semmilyen megoldás nem született azóta sem. A tegnapi meghallgatáson Eugeniu Avram prefektus elmondta, hogy ebben az esetben a rendőrség munkatársainak kell határozottan fellépniük, hiszen magánterület-sértés bűncselekménye áll fenn. Megtudtuk, abban az esetben, ha a gazda a földjén legelő juhnyájra bukkan, a következő lépéseket kell megtennie: a 112-es sürgősségi számon azonnal be kell jelentenie a károkozás tényét, a helyszínre érkező rendőrrel jegyőkönyveztetni a helyszínen látottakat, majd saját zsebből fizetett hivatalos becsüssel felértékeltetni a károkat, ez alapján az eljárást megindítani, majd jó esetben pár év múlva a kártérítést behajtani.

Érdekes jelzések

T. Iuliana szatmárnémeti lakos visszatérő panaszos a fogadóórákon: az idős asszonynak a Ion Ghica utca 38. szám alatti tömbházban van egy lakása, de a szomszédok miatt a tömbház lakhatatlanná vált, nincs víz, gáz, elektromos áram, s a legtöbb esetben a nyílászárók is eltűntek. Az asszony többször kért segítséget a prefektustól és a megyeszékhely vezetőségétől is. Legutóbb Dan Băbuţ városmenedzser irányításával bizottság alakult, amely a helyszínen tartott terepszemlét. A panaszos felháborítónak találta, ahogy a városmenedzser az ott élőkről beszélt, hajléktalanoknak nevezve őket, és kijelentve, hogy számukra nem fúrnak közkutat. Mivel T. Iuliana egy lakás tulajdonosa, felajánlottak számára egy másik szociális lakást, melyben szintén nem volt víz, gáz, áram, így az asszony visszautasította azt. Dorel Coica polgármester nem hajlandó fogadóóráján meghallgatni az idős asszonyt, míg a városmenedzser türelmet kért az asszonytól, azzal vigasztalva, hogy amint lesz üres szociális lakás, fog kapni egyet. T. Iuliana ugyanakkor azt is sérelmezte, hogy a fűtéstámogatás igénylésekor azt mondták a Szatmárnémeti Szociális Gondozói Hivatal (SPAS) munkatársai, hogy az említett tömbházban élők nem valószínű, hogy jogosultak fűtéstámogatásra.

Versenyvizsga nélkül

B. Maria a Szatmár Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC) alkalmazottja, 19 éve ápolóként dolgozik, s közben elvégezte az asszisztensképző főiskolát, abban bízva, hogy belső vizsga során magasabb beosztásba kerülhet majd. Ez azonban nem olyan egyszerű feladat, hiszen külső munkatársakat sokkal hamarabb felvesznek, mint a régi alkalmazottakat, annak ellenére, hogy alkalmazási tilalom van érvényben. Egy Olaszországban vendégmunkásként dolgozó egykori munkatársukat alkalmazták a DGASPC-hez, mondván, hogy áthelyezéssel vették fel. „Ez igencsak szemet szúró, mivel külföldön dolgozott eddig” — jegyezte meg B. Maria. A panaszosnak azt ígérték, tanulmányozzák a bejelentését, és értesítik majd az eredményről.