Szatmárnémeti

„Én nem a szavak, inkább a tettek embere vagyok.”

2012.10.09 - 09:00

Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének nemrég kinevezett elnöke a váltás lényegéről, a parlamenti választásokra való felkészülés időszerű teendőiről, valamint az összefogás megvalósítását célzó terveiről nyilatkozott.

 

 

— A Szatmár megyei magyarságot meglepte, hogy egyik napról a másikra lemondott Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, akinek helyére önt nevezte ki ideiglenesen Kelemen Hunor szövetségi elnök. Fogja-e befolyásolni a szervezet életét a váltás a parlamenti választások előtt?

— A megye legerősebb politikai szervezetének a vezetését vettem át Csehi Árpádtól, akivel eddig is együtt dolgoztam. Nem egy olyan időszakban lettem a szervezet elnöke, amikor már a kezdet kezdetén érdemes lenne valami újat elkezdeni, de én nem is hiszem, hogy szükség lenne most gyors változtatásra. Annyi biztos, hogy új lendületet adunk a szervezeti életnek, hogy felrázzuk és mozgósítsuk az embereket, hiszen valóban egy nagyon fontos időszak előtt állunk. Ezzel a váltással nem gyengül a szervezet, hiszen gyakorlatilag csak feladatmegosztás van. Eddig Csehi Árpád egy személyben volt RMDSZ-elnök és a megyei tanács alelnöke, most ez a feladat megosztódott. Ő koordinálja az adminisztratív dolgokat, én a politikait. Nem kell attól tartani, hogy bármi megáll, vagy összeomlik, megpróbáljuk elosztani ezt az amúgy is két embert igénylő munkát. Én fel vagyok függesztve a közalkalmazotti státusból, a következő kilencven napban csak a szervezettel és a kampánnyal foglalkozom. Most nem azzal kell foglalkozni, hogy mi lesz december 9. után, hanem azzal, hogy mi lesz december 9-én. A szervezetépítés szempontjából lényeges, hogy a szervezeten belül és a szervezettel szimpatizáló vagy kevésbé szimpatizáló erőket is megpróbálom összefogni és egy irányba terelni. Ez egy nehéz vállalkozás, de nincs más esélye a magyarságnak, csak az összefogás. Az, aki dolgozott már velem, tudja, hogy én nem a szavak, inkább a tettek embere vagyok.

— Ön eddig is dolgozott az önkormányzatokkal, a polgármesterekkel, hiszen alig van a megyében olyan projekt, amely ne az ön kezén ment volna keresztül, de RMDSZ-elnökként egészen más megközelítésből kell megközelítenie a települések vezetőit és lakosait.

— Az utóbbi években dolgoztam különböző rendszerekben, sok tapasztalatot szereztem több területen, nem hiszem, hogy gondot fog okozni az új feladat. Ez egyfajta kihívás is számomra. Furcsa megszokni, hogy új státusból kell megközelíteni a dolgokat, de az első napok nem okoztak csalódást. Nagyon sokan megkeresnek, nagyon sokan felhívnak telefonon, érdeklődnek, megkérdeznek. Ha tudok, nemcsak politikailag, hanem szakmailag is segítek azokon, akik hozzám fordulnak. Úgy érzem, hogy a helyhatósági választások után az embereknek megingott a biztonságérzete. Most egyfajta útkeresési vagy kiútkeresési időszakban vannak. Erre még ránehezedik az is, hogy megjelent egyfajta revizionista törekvés, amit az elmúlt huszonhárom év alatt kivívtunk magunknak, azt egyesek el akarják venni tőlünk.

— A parlamenti választásoknak nagy a tétje, hiszen nem mindegy, hogy milyen arányban veszünk majd részt a döntéshozatalban. Arra is számítani kell, hogy a románság nagy arányban fog részt venni a szavazáson. Képes lesz-e az RMDSZ megfelelőképpen mozgósítani, számítva arra, hogy a másik két magyar párt is állít jelölteket?

— Induljunk ki abból, hogy egy fiatal csapatot sikerült összekovácsolni. Erdei D. Istvánon kívül a többi jelölt még nem mérettetett meg parlamenti választáson. Meg kell mutassuk, hogy még elegen vagyunk ahhoz, hogy Szatmár megyének legyen egy szenátora és két képviselője, de több is lehet. Nagyon fontos a részvétel. Valaki azt mondta, hogy ha egy tízfős asztalnál kilenc román közt ül egy magyar, azok a románok már másképp beszélnek. A mi célunk nem az, hogy feltétlenül hatalomra kerüljünk, hanem az, hogy a magyarságot képviseljük, ez pedig csak Bukarestben lehet. Nekünk azért kell dolgozni, hogy itthon érezzük magunkat, hogy unokáink is itt maradjanak, és magyar környezetben éljenek.

 Elek György