December 6-án, szombaton, Herman Ottó halálának századik évfordulója alkalmából konferenciára került sor a Károlyi-kastélyban, míg délután Börvelyben emléktáblát avattak a tudós tiszteletére.

Délelőtt előadásokkal vette kezdetét a Herman Ottó emlékünnepség, melynek a Károlyi-kastély konferenciaterme adott otthont. Az alkalomhoz illően a múzeum gyűjteményéből kiállítást is rendeztek be a konferenciateremben: az Ecsedi-lápról készült fotókat és halászati eszközöket tekinthettek meg a jelenlévők. Hágó Attila Nándor köszöntőjében kitért arra, hogy Magyarországon Herman Ottó-emlékév van, ugyanakkor a tudós nagykárolyi kötődéséről is ejtett néhány szót. Herman Ottó volt az utolsó olyan polihisztor, aki még az Ecsedi-lápon járt, feljegyzéseiben bemutatta az itteni emberek mindennapjait és a madárvilágot. A köszöntő után a következő előadásokat hallgatták meg a jelenlévők: Tóth Arnold: Herman Ottó és a néprajztudomány, Zoltán-Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai, Végh Balázs Béla: Herman Ottó Börvelyben, Németi János: Hermann Ottó és a régészet; Herman Ottó kutatásai Börvely környékén.

Délután 3 órakor Herman Ottó emléktábláját (Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész alkotása) avatták fel Börvelyben, a református parókia udvarán, a tudósról elnevezett utcában. Végh Balázs Béla köszöntése után Varga Sándor szavalt, majd Tóth Arnold, a miskolci múzeum munkatársa beszélt Herman Ottóról, aki magyar természetkutató, zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész és politikus is volt. Sokoldalúsága előtt tisztelegve az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának is nevezték. „Herman Ottót a magyar tudományos élet és a 19. századi közélet egyik legnagyobb alakjának tartjuk. A legismertebb, legnépszerűbb magyar tudós. Életútja során bejárta az egész Kárpát-medencét és fél Európát, így szerte a Kárpát-hazában, határon innen és túl sokfelé őrzik emlékét, ápolják kultuszát. Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnunk Herman Ottó életútját, így szólhatnánk: a tehetség mindig utat tör magának. Céhbeli tudósokat, akadémikusokat és egyetemi professzorokat megszégyenítő tudásával megkerülhetetlen egyénisége lett a magyar történelemnek.” Az ünnepségen közreműködött Kátai Tibor lelkész, aki áldását adta az emléktáblára, valamint a református énekkar. A főhajtást a Börvelyi Református Egyházközség és Nőszövetség, valamint a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal és a Nagykárolyi Városi Múzeum szervezte.