Szerda délutáni sajtótájékoztatója keretében ismertette Ilie Bolojan kormányfő a kormány deficitcsökkentő csomagját (illetve annak főbb pontjait), amely nélkül, elmondása szerint „brutális recesszióba kerülnénk, ami állások megszűnésével, magas munkanélküliséggel, a lej masszív leértékelődésével járna, és ezt nem engedhetjük meg magunkak.”
Hozzátette azt is: amennyiben nem csökken a költségvetési hiány, az állam fizetésképtelenné válhat, a kormány nem tudna hitelt felvenni a pénzpiacokról és nem tudná fedezni a kiadásokat, beleértve a fizetéseket és a nyugdíjakat.

Augusztus 1–jétől 11 és 21 százalékos áfát vezetnek be, nő a jövedéki adó

A jelenlegi, háromkulcsos áfa helyett augusztus elsejétől már csak kétkulcsos marad, és emelik is: az általa kedvezményesnek nevezett, 11 százalékos áfakulcsot a gyógyszerekre, élelmiszerekre, közüzemi szolgáltatásokra, vízszolgáltatásra és csatornázásra, könyvekre, tűzifára, a hőenergiára és a vendéglátóipari szolgáltatásokra fogják alkalmazni, a többire a 21%–ost.

Ugyancsak augusztus első napjától 10 százalékkal nő az alkoholtartalmú italok, az üzemanyagok és a dohányáru jövedéki adója.

Befagyasztják a közalkalmazotti béreket, a nyugdíjakat, tavaly „nagyon nagy mértékben” nőttek

„Átmeneti intézkedésként javasoljuk, hogy a nyugdíjak és fizetések a jövő évben se növekedjenek'”—  mondta a miniszterelnök a deficitcsökkentő intézkedéscsomag elemeiről beszámoló sajtótájékoztatóján.
Bolojan azzal érvelt, hogy 2024-ben nagyon nagy mértékben nőttek a jövedelmek: a fizetések több mint 20, a nyugdíjak több mint 30 százalékkal emelkedtek, és ezek indexálására nincs fedezet a költségvetésben.
A kormányfő nyomatékosította azt is: a juttatások befagyasztása kizárólag 2026 év végéig lesz érvényes.

Ugyanakkor korlátozzák az érdemösztöndíjak számát, a szociális osztöndíjakat pedig szigorú kritériumok alapján folyósítják — mivel az elmúlt években fenntarthatatlan mértékben megnőttek az ösztöndíjkiadások. Mint részletezte, három évvel ezelőtt évi 188 millió lejt fizettek ki ösztöndíjakra, de három év alatt ez az összeg 4,7 milliárd lejre nőtt. Rengeteg tanuló részesül érdemösztöndíjban, mert az évi tanulmányi átlaga meghaladja a 9,50-et, miközben az érettségin egy részük gyengén teljesít. Bolojan hozzátette azt is: tudja, hogy ez nem egy népszerű intézkedés, de ebben az esetben is „korrektül kell eljárnia” a kormánynak.

A 3000 lej fölötti nyugdíj után 10%–os CASS–t kell fizetni

Bár eredetileg úgy tervezték, a 3000 lejnél magasabb nyugdíjak esetében a küszöböt meghaladó összeget 10 százalékos jövedelemadóval terhelnék, a 4000 lejnél magasabb juttatással rendelkező nyugdíjasoknak a küszöböt meghaladó összeg után pedig 10 százalékos CASS-t is kellene fizetniük, végül úgy döntöttek: az egészségbiztosítási járulék fizetését kiterjesztik a 3000 lej fölötti nyugdíjakra.
Bolojan kifejtette:  jelenleg az országban 6 millióan fizetik ezt a járulékot, miközben 16 millióan részesülnek az ingyenes állami egészségügyi ellátásban. Ezért a kormány részben a jelenlegi járulékmentességek egy részének felszámolásával és részben a járulékfizetésnek a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra való kiterjesztésével 8 millióra növelné a járulékfizetők számát. 
A gyakorlatban ez azt jelenti, ha valakinek 3500 lejes nyugdíja van, 50 lej egészségbiztosítási járulékot kell majd fizetnie.
Hogy ezt az intézkedést mikortól vezetik be, azt nem közölte a kormányfő. 

Ezen intézkedéseket jövő hét kedden, július 8–án felelősségvállalással fogadja majd el a kormány.

Szabó Kinga Mária

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!