A munkácsi képviselőtestület felszólította a helyi történelmi múzeumot, hogy szereljék le a munkácsi várban lévő turulmadarat ábrázoló szobrot, és cseréljék le az ukrán állami címerre – számolt be csütörtökön a mukachevo.net hírportál, emlékeztetve arra is, hogy a munkácsi vár vezetősége korábban már pályázatot hirdetett az Ukrajna állami jelképei közé tartozó címer kidolgozására és elkészítésére.
A „trizub” – ami háromágú szigonyt jelent – az ukrán állam úgynevezett kis címere, még a Kijevi Rusz idejéből származó jelkép. 

A döntés a turulmadárnak az ukrán címerre történő kicseréléséről a városi tanács végrehajtó bizottságának csütörtöki ülésén született — és rekordgyorsasággal végre is hajtották, délutánra már el is távolították  a város jelképének számító, 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobrot

A háború kellős közepén ez volt a legfontosabb?

Mélységesen megdöbbentő és felháborító a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának mai döntése, miszerint a munkácsi várból eltávolítják a város jelképének számító, 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobrot – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Hozzátette: még inkább megdöbbentő, hogy a szobrot rekord idő alatt, délutánra már el is távolították.

„Sajnálatos, hogy egy háború kellős közepén Munkács város vezetése számára az a legfontosabb, hogy lebontsa a helyi, valamint a kárpátaljai magyarság egyik kiemelt jelképének számító műemléket, miközben Magyarország története legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre az ukrajnai háborús menekültek megsegítésére.” – mondta Potápi, hozzátéve „Egy európai értékeket valló országban alapvető fontosságú a történelmi emlékművek és emlékhelyek kölcsönös tisztelete és megőrzése, a nemzeti kisebbségek vonatkozásában ez az egyik fokmérője az adott ország kisebbségpolitikájának."

Az államtitkár úgy fogalmazott, ez a lépés az Ukrajnában dúló fegyveres agresszió idején rendkívül átgondolatlan és időszerűtlen, amely a soknemzetiségű Kárpátalja stabilitása ellen hathat. 

A szabadságharcok, forradalmak jelképe 

A munkácsi vár turulszobrát 1896-ban állították fel, a hét millenniumi emlékmű egyikeként. A csehszlovák hatóságok 1924-ben bontottak le az emlékművet, a vidékre bevonuló Vörös Hadsereg pedig 1945-ben olvasztott be a közel 1 tonnás bronzszobrot. Az 1945-ben elpusztított szobor másolatát Belény Mihály szobrász készítette el. A visszaállítási projektet teljes finanszírozását Pákh Imre amerikai magyar üzletember biztosította.

Maga a vár megépítésének körülményeiről nincsenek pontos adatok, a régészeti kutatások arról tanúskodnak, hogy vidéke már a neolit korszakban lakott volt, a bronz- és vaskorszakban pedig földvár állt a mai vár helyén. A honfoglaláskor cölöpökből emelt erődítmény állt a mai várhegy csúcsán.
Szent István különleges jelentőséget tulajdonított a várnak, megerősítette falait, Szent László király tovább folytatta ezt a munkát, kőfalat építtetett köré. 1086-ban Munkácsot a besenyők támadták meg, öt napon át ostromolták a várat, elfoglalni azonban nem tudták.
A város gyors fejlődése III. Béla király idején kezdődött, történelme során azonban többször is elpusztult. 1190-ben például a tatárok végigpusztították Bereg és Ung vármegye falvait, ostrom alá vették a munkácsi várat is, de elfoglalni nem tudták, kénytelenek voltak visszavonulni Galícia felé. 1241-ben Batu kán 60 ezres serege tört be Magyarországra a Vereckei-hágón keresztül. A várost lerombolta, a várat elfoglalni azonban nem tudta.
A tatárok visszavonulása után, 1242-ben IV. Béla utasítást adott új várak építésére, a meglévők megerősítésére. A XIII. század folyamán Munkács vára Magyarország egyik legnagyobb és legjobban védett erősségévé vált. 

A vár nagy jelentőséggel bírt a Habsburg-ellenes mozgalmak korában. Zrínyi Ilona vezetése alatt, az 1685–1688 közötti években hősiesen ellenálló várőrség utolsóként kapitulált a Rákóczi-szabadságharc idején. A Habsburg uralom alá került várat 1787-től fogházzá, majd börtönné alakították át, ahol sok neves forradalmár raboskodott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején ismét a szabadság vára volt, utolsók között tette le a fegyvert 1849-ben. 1855–1896 között ismét börtönként használták, ezt követően volt magyar, csehszlovák és szovjet laktanya, működött falai között traktoros iskola is. A vár jelenleg műemlék, benne múzeummal.

Hírszerkesztő